Isten látható királysága

#messiasikiralysag
Gelencsér Mónika | 2020. 11. 04.
Németh Sándor 2020. október 31-i prédikációjának összefoglalója
Miért szerepel Isten tervében a látható királyság és miért fontos ebben hinnünk és reménykednünk? Az elmúlt héten az Úr napjáról volt szó. Az Úrnak a napja egy olyan időköz, melyben Isten beavatkozik látványos és érzékelhető módon a föld eseményeibe, hogy a tervének megfelelően létrehozzon egy irányváltást. A korszak végén Isten beavatkozásai felülmúlják az eddigieket. Ennek az egyik momentuma, hogy a Messiás meg fog jelenni és fizikailag is láthatóvá lesz az emberek számára.

A Dánieli utolsó évhét, nem új keletű, hanem apostoli tanítás és kijelentés. Iréneusz és római tanítványa, Hippolütosz is egyértelműen tanította, hogy a korszak vége hét évből fog állni, melyet Dániel próféciája alapján állítottak. Erre fontos figyelnünk, mivel sokszor a látható királysággal kapcsolatos igazságok hirdetését úgy akarják hatástalanná tenni, hogy ez csak felekezeteknek vagy kisegyházaknak a tanításai, de ez nincs így. Teljes mértékben összefüggésben állnak az ószövetségi próféták kijelentéseivel az Úr napjára vonatkozóan.

Nem felejthetjük el azt a tényt sem, hogy Biblia döntő többsége Izraellel foglalkozik, nem az egyházzal. Az evangélium megszületése zsidó kulturális közegben valósult meg és csak később történt meg a kilépés a nemzeti kultúrákba, ahol szintén létrejöttek gyülekezetek. Az anyagyülekezet azonban a jeruzsálemi gyülekezet. Innen indult el Isten Szellemének kiáradása és munkája.

Péter apostolra hivatkozva sokan állítják, hogy a mostani korszak az örökkévalóságba torkollik, mivel az alábbi igerészben nem beszél a két korszak közti látható királyságról.

2Péter 3:3-7, 10-14

Az utolsó időben a cinikusok kigúnyolják Istent, az Ő értékeit, igazságait és szolgáit. A gúnyolódásuk az Úr eljövetelének ígéretére irányul. Tagadják, a világ változását, mivel szerintük ennek fennmaradása örökkévaló. Megfigyelhetjük, hogy Péter kétféle értelemben használja itt a világ kifejezést. A Bibliában mindig oda kell figyelni milyen jelentésben szerepel egy adott szövegrészben a világ szó. Van fizikai értelemben vett világ. Ebbe bele tartoznak a létező fizikai dolgok és természetesen az élővilág is. Előfordul, azonban amikor a fizikai dolgokat nem érinti a világ fogalma, hanem csak szociológiai fogalom, amely alatt az emberek összességét, az emberiséget értjük. Amikor Péter arról beszél, hogy az akkori világ elveszett, nyilvánvalóan szociológiai értelemben használja.

Péter apostol szándéka, hogy a cinikusok állítását megcáfolja. Az első állítás az, hogy igenis lesz visszajövetel. Az 1Korintus 15-ből tudhatjuk, hogy az Úr visszajövetele nem jelenti a régi földnek és az égnek a felrobbanását. Ez csak később valósul meg, de előtte még sok mindennek meg kell történnie. Péter célja nem az volt, hogy menetrendet adjon az utolsó eseményekről, hanem a cinikusok romboló hatását semlegesítse és a keresztények figyelmét felhívja a várakozásra, reménységre és a megszentelődésre, hogy szentséggel várják az Úr visszajövetelét.

Két dologról is beszél Péter. Az Úrnak napja és Isten napja nem azonos.

Az Úr napja a fehér trónnál lévő eseményekkel ér véget. Amikor az utolsó ellenség is eltöröltetik, átadja az Atyának az uralkodást és elkezdődik Istennek a napja, az Atyának a korszaka.

Ebben fog megvalósulni a fizikai értelemben vett világ felbomlása és a föld és ég újjáteremtése. Péter elsősorban ezt hangsúlyozza. Semmiképpen sincs ellentmondás, sem János, sem Pál apostol tanításával, csupán nincs részletezve. A fókuszpontja a reménységünk beteljesedése, hogy Isten lesz minden mindenben. Ez azonban a következő korszakban nem fog teljes mértékben megvalósulni.

Az Úr napjának utolsó mozzanatai tehát, a fehér trón előtti események. A második halál (Jelenések 20) tartalmazza az istentelen emberek kárhoztatásának napját, mivel megtörténik a feltámadásuk. Testben támadnak fel és szenvednek, mivel testben lázadtak fel Isten ellen is.

Mi történik az Úr első eljövetele után? Nem az istentelen emberek kárhoztatásának napja lesz. Nyilvánvalóan nagy vereséget szenved majd az Antikrisztus birodalma és a mögötte álló támogató tömeg, azonban ez nem az utolsó ítélet, mely lezárja az Úrnak a napját. Ez az ítélet szükséges, hogy megvalósítsa a földön a Messiás királyságát.

A világ felbomlásával kapcsolatosan egy fontos kulcskifejezést használ Péter, mely több helyen is szerepel az Újszövetségben: sztoikheion (elemek).

Az ókori felfogás szerint a világot négy őselem alkotja: tűz, víz, föld, levegő. A későbbiek során az étert is hozzá értették. A Galata 4:3-8-ban világossá válik azonban, hogy nem csak a világot alkotó őselemeket kell érteni alatta, hanem istenségeket is. Ezek természetszerűleg nem istenek, de mégis az emberek Isten megismerése előtt istenként imádták és tisztelték ezeket. Bár elsőre úgy tűnik, hogy ez csak a zsidókra vonatkozik, de a nyolcadik versszakban nyilvánvalóvá válik, hogy egyetemes érvényű.

A föld működését és törvényszerűségeit nemcsak anyagok határozzák meg, hanem szellemi lények is. Azonban Jézus Krisztus elfogadása által az ember kikerül ez alól a befolyás alól.

A 82. zsoltár jobban megvilágítja az Újszövetségnek ezt a kijelentését és hátterét, hogy miért beszéltek szellemi lényekről is, amikor a világot alkotó elemekről beszéltek.

Istennek van tanácsa, parlamentje. Ebben a tanácsban régi elnevezés szerint vigyázó angyalok vesznek részt, akik az Isten által teremtett univerzum felett őrködnek. Isten ennek a tanácsnak a tagjait is meg fogja ítélni, mivel tagjai között vannak jó és gonosz angyalok egyaránt. Ez kiderül Zakariás és Jób könyvéből is. A Sátánnak jelenleg is van tanácskozási és részvételi joga. A Jelenések 12. fejezetében azonban Mihály és az angyalai levetik őket a tanácsból és az égi helyekről a földre kényszerülnek. Ez a jövőben fog csak megvalósulni. Figyelmezteti Isten a tanácstagokat arra is, hogy a jövőben úgy határozzák meg a földön élő emberek életét, hogy az igazságos legyen. Egyértelmű tehát, hogy nem minden elohim Isten a természete szerint. A Tanács elnöke maga a Krisztus és felette az Atya áll. Alattuk állnak az istenségek, azaz az Isten fiai. Ezeknek a befolyása teljesen eltűnik az Úr napja után. Kivételek persze lesznek. Egy-két bukott angyal még korlátozott módon rombol majd, bár jóval kisebb kompetenciával.

Jézus Krisztusra vonatkozó igazságszolgáltatásnak csak egy része valósult meg. Bár feltámadt, egy rejtett király lett.

Az igazságszolgáltatáshoz hozzá tartozik Jézus rehabilitációja és a világ szembesítése látható módon azzal, hogy Názáreti Jézus Krisztus ennek a világnak a Messiása, Megváltója, királya és egyben a bírója is.

Jézus Krisztus küldetésének elsődleges célját a János 3:16-19-ben olvashatjuk. Fontos ezzel foglalkozni, mivel sokan azt gondolják, hogy Isten a világot a maga függetlenségében szereti. A világ azonban nem független, mert Isten a Krisztus által hozta létre (János 1:3). A világ és az emberi közösség sem rendelkezik önmagában életfenntartó képességgel, mely lehetővé tenné, hogy saját maga létezzen és ezt fenntartsa. Isten a világ szeretetének módját mutatta meg a fiában. Isten a világot csak Jézus Krisztusban szereti és tudja megmenteni. Más alternatíva a világ megmenekülésére nincs, ugyanis a világ fenntartó ereje az Úrban van. A menekülés útját hozta be a világba általa (János 14:6, Apcsel 4:12). Ha valaki figyelmen kívül hagyja ezt és cinikusan áll hozzá, akkor saját maga választja az ítéletet. Isten hosszútűrő, de nem szabad, hogy félreértsük a hosszú, kétezer éves kegyelmi korszakot. Ez is véget fog érni és felelősséget kell vállalnunk. Isten gondoskodni fog arról, hogy senkinek ne legyen olyan indoka, amivel ki tud bújni a felelősségvállalás alól, ezért jó már most szembenézni Isten üdvözítő tervével és programjával.

Hogyan lehet ebben a korszakban is újjászületni? Jézus Krisztus feltámadásának történelmi ténye el lett rejtve a világ elől. A világ számára csak az üres sír maradt. Csakhogy az üres sír senkit nem győz meg önmagában a feltámadásról.

A rejtettség lényege, hogy előbb legyen a hit és csak utána a látás.

A hit igazságát nem empirikus módon tapasztaljuk. Jézus azonban gondoskodott, hogy az Ő hiányát egy másik isteni személy pótolja.

Ezért küldte el a Vigasztalót, a Szent Szellemet, akinek három fontos feladata van a földön:

  1. az emberek meggyőzése a bűn tekintetében

A hitetlenség a legnagyobb bűn, ugyanis ha hiszünk, Jézus Krisztusban eltöröltetnek a bűneink a vére által. E nélkül viszont a hitetlenség fenntartja a bűnnek az uralmát és Isten ítéletét az ember élete fölött.

  1. az emberek meggyőzése az igazság tekintetében

Az igazság az, hogy Jézus Krisztus felment a mennybe és nem látjuk Őt. Ma az igazságot nem lehet látni, hanem ingyen, kegyelemből kapjuk azt. Azért lett rejtett király, hogy meg tudjunk igazulni. Ha itt maradt volna látható módon, akkor nem a hit korszaka jött volna. Sokan elestek volna az üdvösségtől. Ezért mondja Jézus is, hogy jobb nekünk, hogy elmegy és helyette elküldi a Szent Szellemet. Ő ad ugyanis a rejtett királyról ismeretet és bizonyságot a szívünkbe.

  1. meggyőzi a világot, hogy a világ istene (a Sátán) ítélet alatt van

A Sátán jelenleg is végzi a rágalmazó és vádló munkáját Isten tanácsában. Alkalmanként még kap Istentől kompetenciát, mandátumot és küldetést is bizonyos dolgok elvégzésére. Csak azokat adja át neki, akiről lemondott már. Ez lesz a nagy nyomorúság ideje alatt is. Az egész antikrisztusi világbirodalomról is le fog mondani az Úr és átadja a Sátánnak.

Jézus kivégzésének fő oka az volt, hogy Ő a Názáreti Jézus, a zsidók királya. Álkirályként, ál Messiásként ítélték halálra. Három bíróság is ítéletet mondott felette: a Szanhedrin a főpap által, Heródes és Pilátus. Isten a feltámasztásával viszont ezeket az ítéleteket hatályon kívül helyezte.

Mivel nem volt benne bűn nem tarthatta fogva a halál, ugyanis ahol nincs bűn, ott a halálnak nincs hatalma.

Ez a világmindenség legnagyobb és legrejtettebb igazsága. Ezért kell egy újabb korszak, hogy az emberek empirikus módon is megtapasztalhassák és  a kiválasztottak élvezhessék az uralmát. A világ azonban a mai napig nem hajlandó beismerni a Jézus Krisztust ért igazságtalanságot.

Lukács 19:11-27

Két kategória szerepel itt az emberekre vonatkozóan: alattvalók és szolgák. Az alattvalók a világot jelképezik. Mivel minden általa lett teremtve, senki sem független tőle. Mindenki a Krisztussal való közösségre lett teremtve. A világot elfoglalva, élvezik Istennek a vendégszeretetét, illetve a föld áldásait és javait, de nem akarják, hogy rajtuk uralkodjon a szerzője és fenntartója. A teokrácia kifejezést megpróbálják lejáratni és lázítani ellene. (A teokrácia Isten uralmát jelenti, mely tartalmazza Jézus Krisztus uralmát is.) A világ és a lázadó emberek azt állítják, hogy a demokrácia igazságosabb és emberségesebb, mint a teokrácia. Ez az oka, hogy ma egyre inkább növekszik a kereszténygyűlölet, egyre nagyobb gyűlölettel viseltetnek az Isten törvénye ellen. Ahol igazságos uralom van, ott törvény van, nem anarchia. Isten törvénye szent és szellemi is egyben. Nemcsak Isten személyét állítják be diktátornak, hanem a törvényét és beszédét is kegyetlen, antihumánus normáknak bélyegzik. Ellenük pedig világméretekben zajlik a lázadás. Ezért beszélünk a törvénytelenség és az aposztázia koráról.

Kiváltképp nagy felelősségünk van ebben, a kontinensünkön. Nem véletlen hogy Péter és Pál apostol is Európába küldetett. Az európai nemzeteken keresztül meg akarta áldani Isten az emberiséget. Ma azonban a legnagyobb Isten ellenes lázadás éppen itt zajlik. Ez sokkal súlyosabb bűn, mint a tékozló fiú lázadása, mert ő vissza tudott fordulni az úton. A mai nyugati kultúra azonban nem képes kijönni az aposztáziából, csak az embereket tudjuk kihívni ebből a világból, felszólítva őket, hogy béküljenek meg Istennel a fia által.

Amikor lejár az erre kiszabott idő Isten el fogja küldeni Jézus Krisztust, hogy a világ is szembesüljön a dicsőséges valójával. Ekkor sokan feleszmélnek, hogy amit a keresztények sokáig mondtak, az valóság.

Zakariás 12:10-13:1

A kútfő maga Jézus Krisztus. Az Ő vére elmossa a bűnöket. Nyilvánvalóan kiemelt szereplő Izrael, akinek nemzetségei bűnbánatra fognak jutni. A Jelenések 1. fejezete viszont már egyetemessé teszi ezt a kijelentést. Ez lesz a bókim (siratás) napja, ami véget vet a bálványimádásnak, az istentelenségnek és a lázadásnak, mert egy drámai felébredés jön majd el Jézus visszajövetelével. Ekkor egy szempillantás alatt össze fog omolni a megszokott világ, mivel az alapköve hazugság, Jézus Krisztus személyének és szerepének tagadására épült. Ezt nagy megtisztulás fogja követni, elsősorban a zsidóság körében, de nem mindenki viszonyulása fog megegyezni ezzel.

Ézsaiás 2:12, 17-21

Az emberek nagyképűségének és felfuvalkodottságának manifesztációi le fognak omlani, mivel ezek nem Isten dicsőségét szolgálják, de egy jobb kultúra következik ezután. A tizenhetedik versszaktól, mint szociológiai valóságot írja le a világot. Isten bizonyságot fog adni a világnak, hogy a Názáreti Jézus Krisztus ellen milyen igazságtalanságot követtek el és milyen makacsul ragaszkodtak ehhez az utolsó pillanatig. Egyértelmű, hogy lesznek olyanok, akik nem sírással és bűnbánattal reagálnak, hanem még mindig azt gondolják, hogy kikerülhetik a Messiással való szembesítést. Menekülni kezdenek, hátha túlélhetik az elkerülhetetlent. Joel 2. fejezete leírja azonban, hogy ezeket az embereket össze fogják szedni az angyalok és egyenesen Isten elé viszik, hogy elszámoljanak az életükkel.

Milyen fizikai következményekkel fog járni a fizikai megjelenése az Úrnak?

Habakuk 3:3-6, 7-13

Témán és Párán Jordániának a déli részén helyezkedik el, tehát először keleten jelenik meg a látható világ légterében az Úr. (A megjelenés első helyszínének a maradék szempontjából lesz jelentősége.) Ekkor nem fog földre lépni, csak látható lesz. Itt éri először a Messiást körül vevő dicsőség a földet. A dicsőség hő- és fényenergia, ami egy életveszélyes teret hoz létre.

Az egeket beborítja és mindenhol láthatóvá válik, de lesz egy észlelési idő. A szentek és az angyalok folyamatosan magasztalják és dicsőítik majd eközben Őt.

A belőle származó hő és fény energiát ellenben nem mindenki tudja túlélni. A haladási útvonala mentén a dicsőség tüze felperzsel mindent, amin nincs Jézus vére. Jeruzsálem felé való haladása viszont nem lesz gyors, időnként megáll és vizsgálja majd a földet. Az egész földkerekség megrendül. Ekkor teljesedik be, amit Aggeus is mondott: „és megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt”(Aggeus 2:6, Zsidók 12:26). Mindamellett nem jelenti az ég és a föld felbomlását, hanem csak a megrázkódtatásukat. Ez viszont földrajzi átrendeződést is magával hoz. Például az Úr hegye minden halom fölé fog emelkedni, pedig ma ez még nincs így. Az egyik fő célja az eljövetelének Izrael megszabadítása az antikrisztusi seregektől. A szájának a leheletével öli meg a hitetleneket. Természetesen ez szellemi halált jelent, mivel az antikrisztust és a hamis prófétát elevenen dobják be a tüzes tóba.

Jelenések 19:11-16, 19-21

Jelenleg be van zárva az ég. Ez azonban egyszer megnyílik, amikor az előzőleg látható menyegző megszakad és az Úr a seregével leszáll a földre. A 19. versszaktól az armageddoni csata leírását olvashatjuk. Annak ellenére, hogy látják Jézus Krisztust és seregét, szembeszállnak velük és azt gondolják, le tudják győzni őket (erről Joel 2. fejezetének első felében is olvashatunk). Ki akarják irtani a zsidóságot teljesen. A háború vége az lesz, hogy Isten szövetséget köt a menekültekkel, Jeruzsálem felszabadul és az ellenséges hadsereg megsemmisül, amit az antikisztus és a világ vezetői vezetnek.

A Jelenések 16-ban azt bepillantást nyerünk, hogy a sárkánynak, az antikrisztusnak és a hamis prófétának a szájából gonosz szellemek jönnek ki, melyek béka alakúak. Ez a propagandával áll összefüggésben, mely által az anti hármasság megtéveszti a világot és a vezető hatalmak seregeit összegyűjti a zsidók ellen. Tervük véghezvitelét Jézus Krisztus megjelenése akadályozza meg.

Az antikrisztus és a hamis próféta nem semmisül meg, hanem Az Úr angyalai a tüzes tóba vetik és megkezdik az örökkévaló szenvedésüket. Egyértelművé teszi az Úr, milyen igazságtalanságot követtek el ellene.

A második eljövetelekor bíróként és harcosként jelenik meg és ezzel bebizonyosodik, hogy Jézus az Úr az Atya Isten dicsőségére.

Ezután már nem lesz rejtett király és senki sem kérdőjelezi meg, személyét, létezését és feltámadását.

Gelencsér Mónika | 2020. 11. 04.