"Ha csak múltbéli jelentősége lenne a názáreti Jézus feltámadásának, akkor én ma nem lennék az Úr szolgálatában, és nem erőlködnék csak azért, hogy egy múltbéli dolgon, történelmi tényen vitatkozzunk. De azért hirdetem Isten Igéjét, mert tudom, hogy Jézus történetének nincs vége. Azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy Jézus Krisztus maga a jövő!"
Németh Sándor,
a Hit Gyülekezete vezető lelkésze
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
János 14:6
Akár egyenes, akár indirekt módon, de valamennyien nyugtalanul kutatunk életünk értelme és a létezésünk kérdésére adható hiteles, természetfeletti válasz után. Tulajdonképpen ilyenkor mindannyian az élő Istent és az Ő megtalálásának biztos útját keressük. E kérdéseinkre viszont a választ maga a keresett Személy, a Mindenható Isten fogalmazta meg világos és félreérthetetlen módon az Ő Szelleme által inspirált Igében.
A Biblia szerint Jézus az út, az igazság és az élet, ő maga a válasz minden kérdésünkre, ő a kulcs a sorsunk legnagyobb talányaihoz. De ki is ez a személy?
Jézus a Szentháromság (Atya, Fiú, Szent Lélek) tagja, egyetlen igaz Isten Fia, a világ Megváltója, Szabadítója. Ő az egyetlen személy a világmindenségben, aki teljesen Isten, és teljesen ember, aki átélte az emberi sors minden lehetséges állomását, és a végletekig elment, hogy kimentse az emberiséget évezredes balsorsából és a Pokolra vezető út helyett utat készítsen a Mennybe. Ő az igaz Messiás, aki először emberként jött el a földre, lehajolt hozzánk, hogy megmentsen, de a világkorszak végén győztes királyként tér vissza, hogy igazságot szolgáltasson, véget vessen minden gonoszságnak, és az igazság és a béke tökéletes uralmát valósítsa meg a Földön. Követői tehát a jövő emberisége.
Felelt Jézus és mondta néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
János 3:3
Isten a világot és az embert szeretetből teremtette, örök, tökéletes, boldog, gondtalan életre az Éden kertjében, melynek ő volt az ura, ahol minden jó dolog a rendelkezésére állt, és csupán egy tiltást kellett betartania: nem ehetett az Istentől független tudás fájáról. Az ember azonban nem bízott eléggé Istenben, és a Gonosztól megvezetve, áthágta törvényét. Evett a gyümölcsből, és rászabadította a poklot a sorsára.
Ennek eredményeképpen jött be a tökéletes, jó életbe a halál, a szenvedés, és az ember elszakadt az Istennel való kapcsolattól, a bűn szolgájává vált. A Föld fölötti hatalom az ember kezéből a Gonosz kezébe került.
A Biblia világosan kijelenti, hogy minden embernek egyetemesen megromlott a természete, nincs erőnk arra, hogy ne kövessünk el bűnöket az életben magunk, mások, vagy Isten ellen. Ezek csak növelik a szenvedést magunkban, a környezetünkben és a világban, és egyre távolabb visznek bennünket Istentől, a Teremtőtől, az élet és minden jó forrásától.
Szükséges tehát, hogy mindannyian újjászülessünk, vagyis Jézus, a Megváltó áldozatát elfogadva (megtérés), és a vízben való alámerülés (vízkeresztség) által a régi természetünket halálba adva, új mennyei természetet kapjunk, helyreállítsuk Istennel a kapcsolatunk, hogy Isten gyermekeivé váljunk, és örökölhessük Isten országát.
Bár jól elszúrtuk a sorsunkat, Isten mégis adott esélyt, hogy helyreálljon az eredeti, tökéletes szeretetkapcsolat és az örök élet, amit a számunkra szánt. Egyetlen fiát küldte el a Földre, hogy isteni természetéből kiüresítve magát, emberré legyen, mindenben hozzánk hasonló, majd magára véve minden bűnünket, és azoknak minden következményét, meghaljon helyettünk. Három napig feküdt a sírban, majd feltámadt, és ezzel utat készített számunkra: ha bárki hisz majd őbenne és elfogadja az áldozatát, azt tiszta, új, örök élettel ajándékozza meg.
A megtérés nem más, mint egy akaraton alapuló döntés, amikor az ember elhatározza: „Visszatérek, megtérek, elmegyek az Atyámhoz! Elismerem a felelősségemet: azt, hogy én rontottam el az életemet, én tettem tönkre a saját sorsomat! Senkit sem fogok hibáztatni, hanem visszamegyek és bocsánatot kérek; bevallom a bűneimet. Eldöntöttem és meg is cselekszem!”
Ebből az elhatározásból indul ki az „ember útja”, amely azzal veszi kezdetét, hogy mélyen belenézünk a tükörbe, a Bibliába és megértjük, hogy a visszatéréshez a názáreti Jézus Krisztus áldozatával kell azonosulnunk: azzal, hogy Ő meghalt, eltemették és feltámadt.
Nem neked kell megváltoztatnod magadat, hanem úgy jöhetsz az Úrhoz, amilyen állapotban vagy: az ajtó minden ember előtt nyitva áll!
Amikor belépsz az Úr jelenlétébe, Ő leveszi Rólad a bűn és a tisztátalanság ruháját, és az igaz és szent emberek fehér ruháját adja Rád, hogy feddhetetlen, tiszta, bűn nélküli állapotban kezdhesd el az új életet. Hogy jó lelkiismerettel és felszabadultan örülj Isten kegyelmének.
Isten rajtunk keresztül szól hozzád most, hogy jöjj hozzá! Ismerd el a bűnösségedet és ne mást hibáztass. Aki megbánja és megvallja a bűneit, annak az Úr megbocsát és új, örök életet ad.
Ha Te is szeretnéd most átadni az életedet Istennek - tehát, ha szeretnél megtérni (vagy visszatérni) hozzá, az élő Istenhez -, akkor kérlek, mondd el a következő megtérő imát!