Ünnepi pünkösdi összejöveteleink közül a péntek esti istentiszteleten a családdal kapcsolatos kérdések kerültek fókuszba. Mit tehetnek a családok ebben a bizonytalan világban? Megoldás lehet-e a válás családi krízis esetén? Milyen feltételek között garantál védelmet Isten ezekben a nehéz időkben is? – többek között ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a prédikációból.

Miért rázkódik a világ?

A világban nagy változás zajlik, ez megfelel a prófétai előrejelzéseknek. A Zsidókhoz írt levél előre jelzi, hogy ezek a változások mélyülni fognak: „Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.” Ez a kijelentés eredetileg Aggeus prófétánál szerepel, akinek a könyvéből a változás oka is kiderül, de még mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg, hogy milyen két szélsőséges reakciót vált ki ez a változás.

Egyrészt vannak, akik azt vallják, hogy mindent ki kell dobni, ami szerintük elavult; így a házassággal kapcsolatos korábbi felfogásokat is. Ezt az új erkölcsöt a progresszív irányzat képviseli, térhódításának azonban útjában áll a zsidó-keresztény kinyilatkoztatáson álló család és házasság. A másik szélsőség hívei azt vallják, hogy minden régit konzerválni kell. Tagadhatatlan, hogy a régi struktúrák szétesőben vannak, de az erre adott két szélsőséges reakció kudarcra van ítélve.

Szükséges, hogy tudjuk árnyaltan értelmezni ezeket a folyamatokat, nem egyik vagy másik szélsőség alapján. 

Visszatérve Aggeusra, ő a helyreállítás prófétája volt. Üzenete nemcsak a saját korának szólt, hanem az utolsó időkben is aktuális.

„Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés [idő] van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt. És megindítok minden népet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel, azt mondja a Seregeknek Ura.” (Aggeus 2:6-7)

Vannak szokatlan jelenségek napjainkban az égitesteknél, az atmoszférában, a Föld vízkészletében és a szárazföldön. Sokat hallani a klímaváltozásról is. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy Isten megindítja, azaz megrázza az eget és a földet. A 7. versszak arra is rámutat, hogy a nemzetek, társadalmak is mozgásban vannak, nagyon megosztottak. Olyanok, mint a háborgó tenger, az emberek tele vannak indulatokkal, gyűlölködésekkel.

„Mondd meg Zorobábelnek, Júda fejedelmének: Én megindítom az eget és a földet. És felforgatom az országok királyi székét, és elfogyasztom a pogány országok erejét, és felforgatom a szekeret és a benne ülőket, és lehullanak a lovak és a rajtuk ülők: ki-ki az ő atyjafiának fegyvere által.”(Aggeus 2:21-22)

A próféta itt az állam válságára, polgárháborús helyzetekre, rendszer- és hatalomváltásokra utal, valamint egykor erős országok teljesítőképességének felemésztésére. A szekerek és a bennük ülők felforgatása a háborúk képe, míg a lovak és a rajtuk ülők elhullása a katonák és a fegyverarzenál pusztulását vetíti előre. A gyűlölködő emberek kiirtják egymást. Miért történik mindez? Aggeus próféta könyvének a válasza az, hogy a jeruzsálemi Templom építése miatt. A soron következő Templom felépítésére már zajlanak az előkészületek. Ez a Templom még nem a milleniumi Templom lesz, csak egy előkép.

Keresztények a rázkódás közepette

A rázkódásból a kereszténység sem marad ki. Pál a szelíd olajfa képével segít értelmezni a keresztény világban zajló rázkódásnak az okait (Rómaiakhoz írt 11. fejezet). Pál idejében a pogányok vad olajágakként be lettek ültetve a szelíd olajfába, míg a szelíd ágak kitörettek. A Messiás visszajövetele előtt azonban változás áll be az olajfában: a kevély, hitehagyott keresztény ágak ki fognak töretni, míg a természet szerinti, Ábrahám olajfájához tartozó szelíd ágak beoltatnak. A szél (a Szent Szellem ereje) letördeli a száraz ágakat, azaz a bűnben élő keresztényeket az olajfáról. A zöld, élő ágak a fán maradnak.

A mostani korszaknak ez az olajfa a jelképe. Ezért mindent meg kell tenni, hogy a családunkkal együtt a szelíd olajfában maradjunk és ne töressünk ki belőle.

Vannak olyan keresztények, akik tagadják, hogy a házasság Isten által alapított intézmény lenne. De Jézus azt mondta: „Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.” (Márk 13:31). Ez igaz a családdal, házassággal kapcsolatos igazságokra is: ezek sem fognak elmúlni. Pál is arról írt, hogy „az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. (...) Akik tiltják a házasságot.” (1Tim 4:1-3).

De Isten házassággal kapcsolatos igazságai akkor sem fognak kudarcot vallani, ha a világ olyan jogszabályokat hoz, melyekkel támadják a bibliai házasságot;

ha tagadják a férfi-női identitást, vagy ha megkérdőjelezik, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. (1Mózes 2,24). Ma a keresztények két legfontosabb bizonyságtevési szolgálata: Jézus Krisztus melletti tanúskodás és a bibliai alapokon álló család és házasság képviselete. Mindig amellett kell határozottan, bátran és bölcsen kiállni, amit legjobban támad az ellenség. A keresztény élet sikere, beteljesedése múlik ezen.

Elválhatnak-e a keresztények?

Az egyház nemcsak újjászületett hívők közössége, hanem hatalmi testület is, amelynek van a földön szellemi jogköre. Például házasságkötéskor egy férfit összekötnek egy nővel (kötés hatalma), és ez érvényes. Ugyanígy válás esetén, a válás csak akkor jogszerű, ha az egyház képviselői mondják ki a feloldást. Ha van bibliai ok a válásra (pl.: házasságtörés történt), akkor csak az egyház képviselőinek van joguk ahhoz, hogy feloldják a feleket az elkötelezettség alól (oldás hatalma). Nem a világi bíróságoknak kellene kimondani a válást keresztények esetében.

A pünkösdi-karizmatikus mozgalom hívei sajnos pogány módon járnak el sok esetben ezen a téren. Például külön költözés esetén az egyház képviselőitől nem várhatjuk el, hogy egy új házasságkötést legitimizáljanak, mert ez istentelen. Az egyház képviselői ezzel olyat tennének, amire nincs joguk, illetve amivel fellázadnának Isten Igéje ellen. Ők nem élhetnek vissza az Úrtól kapott hatalommal. Az Úrtól kapott karizmatikus hatalommal jogszerűen kell élni, ellenkező esetben nem fog tudni érvényesülni a hatalom a démonokkal és sátáni erőkkel szemben.

Oldás és kötés az egyházi rend érdekében 

Az oldás és kötés hatalma nemcsak a házasságokra vonatkozik, hanem például bűnbocsánatra is. Ez istenfélelmet ad. Sem a házastárssal, sem az egyházzal nem bánhatunk a szeszélyeink alapján.

„Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ismét, mondom nektek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám.”(Máté 18:17-19)

Az egyház képviselői dönthetnek úgy, alapos vizsgálat és tények alapján, hogy nem bocsátanak meg egy embernek, és akkor az az ember bűnben marad. Jézus a feltámadás után a tanítványainak megjelenve így szólt: „Vegyetek Szent Lelket: Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartatnak.” (János 20:22-23)

A Szent Szellemmel betöltött tanítványoknak, illetve szent közösségeknek hatalmuk van a bűnöket megbocsátani, de megtartani is.

Ha ezt olyan emberek gyakorolják, akiknek nincsen erre hatalmuk, vagy önkényesen járnak el, az zűrzavart eredményez. Ugyanakkor vannak olyan karizmatikus személyek, akik egyéni szinten kapnak Istentől hatalmat az oldásra és kötésre (pl.: Péter, Pál).

Az egyháznak tehát van hatalma arra, hogy rendet tartson, hogy ne fulladjon káoszba se a házasság, se az egyházi élet, illetve védelmezve legyen a Szent Szellem munkája. Némelyek azonban torz módon arra használják ezeket az igéket, hogy maguknak hamis tekintélyt építsenek ki. A tekintélyt elhívás, küldetés, teljesítmény, engedelmesség, megszentelődés, gyümölcsök által lehet kiépíteni. A tekintélyt nem lehet megragadni.

Az intés szolgálata

Fontos a szeretet, de azt nem lehet elszakítani az igazságtól. A tévedés nem ugyanaz, mint egy fundamentális eretnekség. Követünk el kisebb-nagyobb hibákat, tehát vannak olyan helyzetek, amikor szükséges a korrekció. A Biblia ezt intés szolgálatának nevezi.

Az intésre használt eredeti szó kérlelést, buzdítást, bátorítást is jelent. Szelíden és szeretettel kell végezni a korrekciót. Nem lehet cinkos módon szemet hunyni testi bűnök felett az egyházban (pl.: alkoholizmus, cigarettázás, szexuális bűnök). Ezeket látja a szülőtől egy gyermek? Milyen példát mutatnak a szülők otthon? A gyermeknevelés legfontosabb színtere nem az iskola, hanem az otthon, a család.

Családtagokról való gondoskodás

„Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.”(1Timótheus 5:8)

Nemcsak a gyerekekről, hanem az idős szülőkről is gondot kell viselni. Viszonozni kell azt az áldást, amelyet munkaképes korukban adtak meg a gyermekeiknek. Nem csak az államtól kell várni az eltartást, mert például gazdasági válság idején nem biztos, hogy az elegendő lesz. Az utolsó napokban az északi földre három lovas lesz kiküldve (hitetés, háború, gazdasági válság) és erre fel kell készülni az európaiaknak (pl.: pénz megtakarításával). A gondoskodásba a házastárs is beletartozik, például betegségkor, illetve időskorban is. A házasság azt is jelenti, hogy nem hagyjuk cserben egymást.

Gyermeknevelés és fegyelmezés

A gyermekek nevelése és fegyelmezése nem azonos az erőszakkal.

1. A legfontosabb dolog az, hogy a gyermeket Jézushoz kell vinni. („Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket!” – mondta Jézus). Azért, hogy a gyermek a kenet atmoszférájában növekedjen. Nemcsak a szó hat a gyermekre, hanem a szellemi környezet, a Szent Szellem jelenléte is. Azok a gyermekek, akik a kenet alatt növekednek, tényleg olyanok, mint az olajfacsemeték. Szellemük nyitott marad az Úrra, amellett, hogy az óemberük is megvan még.

2. A gyermekeket tanítani kell az Isten Igéjére a példamutatás mellett. Bele kell helyezni az Ige magjait a szívükbe. Ahol ez nincs, ott tinikorban előtör a vadtermészet. De ha be van ültetve az Ige a gyermek szívébe, még ha adódnak is feszültségek, ingadozások, engedetlenségek kamaszkorban, akkor is hatékony az értük való közbenjárás, mert a szívükbe ültetett Igében isteni élet van.

3. Az igei fegyelmezés nem azonos a családon belüli erőszakkal. Van verbális és testi erőszak is, mindkettő elfogadhatatlan. A verbális erőszak során a szülő olyan beszédet mond a gyermekre, amely torzítja a személyiségfejlődését. Az is elfogadhatatlan, ha egy szülő trágár szavakkal, haraggal fegyelmezi a gyermekét. Ilyenkor egy szülő akár átkot is kimondhat a gyerekére. Szeretettel és szelídséggel kell fegyelmezni a gyermeket. Nem jó, ha a keresztény gyerekek félénkek. Nekik inkább bátraknak, erőseknek kell lenniük.

A gyerekek között is előfordulnak kegyetlenkedések - sajnos gyakoriak közöttük a gonoszkodások, kiközösítések, csúfolások. Ebben nem a gyerekek a fő felelősök, hanem a szülők, mert nem metszik vissza legitim fegyelmezéssel a gonosz vadhajtásokat. Egy iskolai intő nem változtatja meg a gonoszkodó gyereket. Sőt, a gyerekek nagyon tudják manipulálni a felnőtteket, a tanárokat is. Meggyőzően tudnak hazudni.

„A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.” (Péld 22,15)

Egy tradicionális magyar ember, ha ezt az igeverset elolvassa, akkor beszerez otthonra egy vesszőt. A magyar nevelés évszázadokon keresztül ezen alapult, de az eredeti héber szavak jelentései árnyalják ezt az értelmezést. Az igaz, hogy a gyermek elméjéhez köttetett a bolondság. A gyerekeknél nagyon kártékony és sorsromboló, ha a bolondság, illetve a kevélység nem kerül kigyomlálásra a lelkükből felnőttkorig. A nevelés jellemformálást jelent, és az az egyik célja, hogy a bolondságból és a kevélységből kivezessük a gyermeket. A bolondság felelőtlenséget jelent, kevélységről pedig akkor beszélünk, amikor valaki felmagasztalja magát. Ez utóbbi beilleszkedési zavarokat okoz, egy kevély gyermekből nem lesz közösségi ember, hanem inkább nárcisztikussá válik. A gyermeket tehát a korának megfelelően érettségre kell vezetni.

A fenti igevers árnyaltabb értelmezéséhez nézzük meg tehát a szavak eredeti jelentéseit. A fenyítés jelent: tanítást, oktatást, feddést, figyelmeztetést is. A vessző egyéb jelentései pedig: bot, kormánypálca, királyi pálca, fejedelmi bot (átvitt értelemben: tekintély). Ezen jelentések alapján például a kiváltságok megvonásával is lehet fegyelmezni. A nevelés során fokozatosan vezessük be azt, hogy a jót jutalmazzuk, a rosszat büntetjük. Az állampolgári fegyelem is ezen alapul.

A Zsidókhoz írt levél is ír a fenyítésről (12:6-12): „Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad.” A Károli által megdorgálásnak fordított görög szó nevelést, oktatást, fegyelmezést, büntetést, korrigálást jelent. A nevelést, oktatást nem lehet veréssel helyettesíteni.

Isten által támogatott családok

„Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Hiába nektek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ad eleget. Íme, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom. Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Boldog ember, aki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.” (127. Zsoltár)

A ház családra, házasságra is vonatkozik. Ha Isten szeretete áll az első helyen az életünkben, akkor meg tudjuk szerezni családunk számára az Úr támogatását és védelmét. Ekkor létrejön egy rendezett család, amely az egyes családtagoknak egyénileg is tartást tud adni, krízishelyzetekben is. Ha a fiatalabb generáció lát egy jó mintát a hívő szülőktől arra, hogy hogyan kell nehéz helyzeteken átmenni, akkor az rendkívül fontos kapaszkodó lesz számukra, amikor hasonló helyzetekbe kerülnek. Az idős szülők tiszteletteljes támogatásával is példát adunk a fiatalabb generációnak.

A többgyermekes családoknak nem kell aggódniuk az anyagi ellátás miatt. A gyerekek megszületésével együtt angyalok érkeznek a családba. Akik szeretik az Urat, megtapasztalják az Ő gondviselését. Fontos a megfelelő egyensúlyt megtalálni a munka és a családi élet között, nem lehet a munka miatt a házastársat elhanyagolni. A házastárssal és az Úrral is minőségi kapcsolatot kell fenntartani. Amely családban áldás van, ott a gyermekek Isten ajándékai. Olyan örökség a gyermek, amely a család fennmaradását, jövőjét biztosítja. Az 5. versszakban szereplő tegez a család jelképe, amely tele van boldogsággal, a benne lévő nyilak a serdülő gyermekek, akikre számítani lehet.