Érdemes eredetiben is tanulmányozni a Biblia azon részeit, ahol szeretetről van szó, mert így árnyaltabb kép alakulhat ki bennünk arról, hogy az egyes történetekben jó, vagy rossz értelembe vett szeretetről van-e szó, illetve hogy a szeretet milyen mélységéről beszél az Ige az adott szituációkban. Ezáltal megérthetjük azt is, hogy mi a Biblia szerint az igazi szeretet, és hogy milyen módon kell nekünk keresztényként szeretni.
A szellemi és a lelki szeretet különbsége
Jézus az utolsó vacsorán elárulta a tanítványainak, hogy egy közülük el fogja őt árulni. A többiek elkezdtek kíváncsiskodni, hogy vajon melyikük lesz az. Péter pedig egy kissé nagymellényű kijelentést tett, miközben próbálta bizonygatni, hogy ő ilyet sosem tenne. Azt mondta, hogy ő akár meg is halna együtt a mesterrel. Jézus látta, hogy Péter még nincs a szeretetnek azon a szintjén, hogy ezt meg tudná tenni, és ki is jelentette neki, hogy ehelyett háromszor fogja őt megtagadni.
Jézus letartóztatása után ez meg is történt, félelmében, hogy őt is meghurcolják Péter letagadta, hogy Jézus követője lett volna. Valószínűleg ez nem is volt tudatos részéről, mert csak akkor jött rá, hogy mit tett, amikor hajnalban kihozták Jézust, majd megszólalt a kakas. Péter ekkor döbbent rá, hogy valóban megtagadta a mestert, a felismerés után elfutott és keservesen sírt.
A helyreállításnak ugyanolyan mélységűnek kell lennie, mint a rombolásnak, hogy kiiktassa a személyiségben a rombolást.
János 21:14-17 - arról szól, hogy Jézus lehetőséget ad Péternek arra, hogy háromszor is megvallja, hogy szereti őt, mivel a szavakban hatalmas erő van, és a háromszori megtagadás komoly károkat okozott Péter személyiségében, az Úrral való szeretetközösségében rombolást okozott ez. Ezt kompenzálni kellett valahogy a helyreállás érdekében. Eredetiben a szeretet két fajtája hangzik el a beszélgetésükben: az ‘agapé’ és a ‘filosz’.
Agapé szeretet: isteni szeretet, mely a szeretet legmagasabb verziója, önzetlen és önfeláldozó, spirituális, ami elfogadja a másikat, az újszövetségnek ez az alapvető kifejezése a szeretetre, mely nem múlik el soha.
Filosz szeretet: kedvelés, baráti szeretet, lelki szeretet, olyan törekvés, amiben az egyik ember kedveli a másikat, ezt azonban az ige múlandónak mondja, olyannak, mint a reggeli harmat.
Hiszen szeretetetek olyan, mint a reggeli felhő és mint a korán múló harmat.
Péter szembesült a saját képességeivel, azzal, hogy hiánylény és hogy csak ‘filosz’ szeretettel volt képes szeretni Jézust, ezért a János 21-ben elhangzott beszélgetésben már csak ezt használja, mikor válaszol Jézus kérdésére, hogy “szeretsz-e engem?”. Az ‘agapé’ típusú szeretetre a Szent Szellemmel való betöltekezés után vált képessé Péter, az Apostolok cselekedeteiben látható, hogy ezt követően teljesen más ember lett.
Ez a változás velünk is akkor történik meg, ha betöltekezünk a Szent Szellemmel, ekkortól fogva tudjuk majd valóságos, isteni szeretettel, az ‘agapé’-val szeretni Istent és egymást is - ez tudja stabillá tenni az Istennel és az embertársainkkal való kapcsolatunkat.
A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, ki adatott nékünk.
Újjászületés és Szent Szellem nélkül lehetetlen Isten szeretetével szeretni, mert az Ige szerint Isten maga a szeretet. Azaz, ha nincs az ő jelenléte az életünkben, akkor maximum akarás lehet bennünk a szeretet iránt, de valóságos módon nem tudjuk megélni azt. A szeretet elsősorban Szellem, és bár lehet Istenről elmélkedni, de pusztán ettől nem telik meg a szellemünk Isten szeretetével.
Isten a szeretet
Istenről három kijelentést tesz az Ige:
1. Istent nem látta senki
2. Isten a szeretet
3. A Szent Szellem által töltetik ki ránk a szeretet szelleme
A földi tapasztalat:
Az ember ugyan küzd azért, hogy harmóniára, örömre, boldogságra szert tudjon tenni a földi életében, de többségében csak a rosszat tapasztalja: betegségek, halál, átok, a bűnök és azok következményei. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy van valami rosszindulat a világban, ami ellen folyton harcolni kell.
Mivel ez így van, nem könnyű az embernek természetes szinten elhinni azt, hogy aki megteremtett minket az egyébként nem rosszindulatú, hanem jó Isten, többnyire vele azonosítjuk a sok rosszat, amit tapasztalunk a világban. Ezért próbált meg az ember isteneket fabrikálni magának, amikkel meg akarták idézni a természetfeletti lényeket, hogy valahogy rendet teremtsenek a világban.
Isten kifejezte az emberiség felé a szeretetét:
Isten azonban felvette a kapcsolatot az emberrel, hogy bebizonyítsa, hogy ő nem egy negatív személy, abban, hogy megszólította Noét és Ábrahámékat megmutatja Isten szeretetét az emberiség iránt. Ezt követően pedig elküldte a fiát is, aki az életét adta értünk, hogy mindenki számára megragadható és megismerhető legyen, hogy az ő természetének a lényege nem a harag, nem a rosszindulat, nem a pusztítás, hanem a szeretet.
Ha ki akarunk lépni a szeretet nélküliségből, akkor ezt Jézus engesztelő áldozatán keresztül tehetjük meg, ez teremti meg a szövetségnek azt az alapját, amin belül Isten szeretete ránk tud áradni.
Jézus engesztelő áldozata konkrét térben történt, de áttörte az idő korlátját. Jelenvalóvá akkor vált bennünk a megváltás és Isten szeretete, amikor egy közvetítő, a Szent Szellem révén ezt megértettük. Általa leszünk képesek arra, hogy viszonozzuk Isten szeretetét.
Isten szeretetének megtapasztalása:
1. Bűnbocsánat: megtapasztaljuk, hogy Isten elengedte a bűneinket.
2. Szent Szellem vétele: a szellemünkben megmarad az Isten iránti szeretet a vele való közösség által, válaszadásra tesz képessé és elismerjük, hogy szeretjük Istent. A teljes valónkra hatással van a betöltekezés. Képessé tesz, hogy töretlenül szeressük az Urat viszonozva az irántunk való szeretetét.
A szeretet Isten jelenlétében van.
A romboló szeretet fajtái
Van a szeretetnek olyan fajtája is, ami csak rombolja az emberek személyiségét. Az Isteni szeretetben szellemi erkölcsi értékek vannak, ezekkel ellentétben vannak a rossz fajta kötődések és vonzódások.
Pusztán testi vonzalom:
Erosz szeretet: kifejezetten testre irányuló vonzódás, vágyakozás, kívánság, célja a kielégülés.
Ma sokszor az ‘eroszt’ gondolják az emberek szeretetnek, de a Biblia fogalmai szerint nem ez az igazi szeretet, mert ez mulandó és önző, beteljesedés után gyakran gyűlölet lesz belőle.
Sámson is ‘erosz’ típusú szeretettel szerette Delilát. Maga Delila neve is beszédes: ‘epekedést’ jelent. Az ő szeretetük vége árulás lett és értékvesztés, Sámson végül megvakult és rabságba került. Amnon és Támár története is ilyen, az eredetiben az olvasható, hogy Amnon “megkedvelte” Támárt, amiből vágyakozás, majd szenvedély lett a testvére iránt. Nem uralkodott ezen a vágyon, hanem tettekre váltotta azokat, viszont miután megszerezte őt magának, meg is utálta, undor és elutasítás jött létre benne a lány iránt és kizárta őt a házból.
A szeretetben hatalmas erő van, meg tud minket változtatni, ezért is fontos odafigyelni, hogy mi kelt bennünk izgalmat, mi hoz lázba, mihez kötődünk.
Felületes, meghidegült szeretet:
A II. Timóteus 3-ban Pál az utolsó idők jelei között sokat beszél arról, hogy a szeretet milyen alakokat fog ölteni és hogy miképp fog megromlani: említi, hogy az emberek “magukat szeretők” azaz önzők lesznek. Ez a fajta szeretet is károkat okoz. Említi továbbá a “szeretet nélkül valókat”, ami arra vonatkozik, hogy a szülői szeretet és ragaszkodás hiánya lesz jellemző sokaknál, ez is látható ma már, rengeteg probléma forrása a családban keresendő. Sokszor ez felszínes szeretetben nyilvánul meg a szőlők és a gyerekek, vagy házastársak között, ez pedig azt eredményezi, hogy eltorzul az emberek személyisége.
Törvénytelen szeretet:
A világ el akarja hitetni, hogy a “szeretet az szeretet”, ez az egyik legértelmetlenebb mondat manapság, a szeretet tárgya nem lehet maga a szeretet. A Biblia azt mondja, hogy “Isten a szeretet”.
A szerelem lángját Isten gyújtja meg egy férfi és egy nő között.
A szeretetnek nagyon sok rossz tartalma lehet - pl a bűn szeretete, ami romlást, bomlást eredményez.Isten beszédéből kell a szeretetet megszerezni és az áldást közvetít majd számunkra.
Uralkodni kell a rendellenes vágyaink fölött
Sok rendellenes vágy jön létre az emberben, ami felett ha nem uralkodik, akkor azok cselekedetben fognak manifesztálódni. Jakab 1:14-15 alapján kívánság jön létre az emberben, és ha ezt nem tudja intellektuális erővel, vagy önuralommal, vagy más módon leküzdeni, akkor bűnt szülnek, a bűn pedig a kijelentés alapján halált nemz. Ma a kultúra a testi vágyat felemeli, ezért van sok válás.
II. Timóteus 3-ban arról prófétál Pál, hogy az emberek jelleme szétesik majd az utolsó időkben, elveszik az erkölcsi szellemi értéküket, mert a szeretettel kapcsolatban hamis, torz képük van. Az erkölcsi szellemi romlás lelki válságot okoz az emberek számára.
A homoszexualitás önmagában csak bűn, de ha törvények által rá akarják kényszeríteni a társadalomra ezeket a szokásokat, az már gonoszság.
Mint ahogy az összes többi bűnnel kapcsolatban, azt az álláspontot képviseljük a homoszexualitással szemben, hogy meg kell bánni és Isten meg fog szabadítani belőle. Ez arra vonatkozik, ha valaki csak egyénileg gyakorolja ezt a fajta életformát. Az már egy másik szint, amikor el akarnak fogadtatni olyan törvényeket, amik rákényszerítik az emberekre ennek a bűnnek és ennek az életmódnak a teljes elfogadását, mert ez már gonoszság.
Ellenálló erő kell számunkra erkölcsi területen.
Van az embertől független erkölcsi törvény. Ezt kell követelményként elfogadnia a keresztényeknek. A ‘filosz’ szeretet is tud rossz lenni akkor, ha nem tartalmazza az isteni törvényt.
Rendkívül fontos, hogy rendet csináljunk a vágyaink között. Ez önfegyelmezés nélkül nem fog működni. Muszáj önfegyelmezésben részesíteni magunkat, hogy ne jöjjön be az életünkbe törés.
A keresztény élet és szolgálat sikere a Jézussal való azonosulásban rejlik. Ebből kapunk újra kegyelmet az ótermészet legyűrésére és az új természet megújulására, fejlődésére, növekedésére, amiből az érett férfiúság lesz.
A bibliai szeretet lényege
Manapság az emberek egy része csak az áldásokat keresi az Istennel való kapcsolatban, pedig ezeknél fontosabb Jézus és az Atya szeretete, mert ezáltal alakul ki bennünk Jézus képére, így képessé válunk arra, hogy úgy szeressük őt, ahogy ő bennünket.
Egy életünk végéig tartó folyamat az, ahogy ezt megtanuljuk az újjászületéstől kezdve.
Isten elsősorban az ember szellemét és lelkét szereti meg és gondoskodik a testéről is. Olyan értékeket kell képviselnünk a szellemünkben, ami miatt Isten kedvelni fogja a lelkünket és a szellemünket, és ezért még inkább ránk árasztja az áldásait. Ehhez pedig szívbéli hit kell Istenben, teljesen át kell adni magunkat neki, ő pedig még nagyobb mértékben ki fogja tölteni ránk a szeretet Szellemét. Ez pedig hatással lesz az emberi kapcsolatainkra is.
Bizonyíték, hogy Isten szeretete bennünk van:
I. János levele 5:1-3
Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született. Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk. Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.
1. Isten beszédeit és parancsait megtartjuk
2. Felebaráti szeretet jön létre bennünk
Isten szeretetének a viszonzása:
Ha Isten az, akire figyelünk, akkor ő fog alakítani bennünket, ha viszonozzuk Isten iránt a kapott szeretetet, akkor jelen lesz bennünk Isten szeretete.
Nagyon fontos, hogy aki szereti Istent, az kíváncsi az ő természetére, megnyitja a személyiségét Isten beszédére, hallgatja az Igét, ami felépíti az embert, beleviszi a cselekvésbe. A szeretet nem beszédből áll, hanem tettekből, azaz cselekedni kell amit Isten mond és az Ige szerint ezek nem nehéz dolgok.
Folyamatos élményekre van szükségünk Istentől, és ezt úgy nyerhetjük el, hogy táplálkozunk Isten beszédével. Egy egészséges keresztény, ha valamiért nincs módja Isten Igéjével kapcsolatot ápolni folyamatos sürgetést érez, hogy olvassa a Bibliát.
Ha valaki nem szereti Isten igéjét hallgatni, az nem is szereti Istent igazán.
Az ima és a dicséret lényege is az, hogy újra és újra megerősödjön az Isten iránti szeretet az emberben, hogy be tudjunk lépni a jelenlétébe.
Önmagunk szeretete:
Fontos még szeretetet gyakorolnunk saját magunk iránt is. El kell magunkat fogadni, és szeretni kell magunkat, már csak azért is, hogy képesek legyünk más emberek szeretetére.
A felebaráti szeretet mértéke önmagunk szeretete.
A második kőtábla parancsolatai mind ezzel állnak kapcsolatban, a felebaráti szeretetre vonatkoznak, nem tarthatóak be, ha nem szeretjük önmagunkat.
Felebaráti szeretet:
Isten jelenléte nélkül, Szent Szellem nélkül nem lehet igazán szeretni, a lelki szeretet nem elégséges mondjuk egy házassági krízisben. Ha megújulunk Isten szeretetében, akkor a társunkban is meg fogjuk látni azokat az értékes dolgokat, amik szeretetreméltóak benne, az évek, évtizedek alatt csak újabb és újabb rejtett értékeit fogjuk felfedezni, az elsőre megbocsáthatatlan látszó dolgokon is túl tudunk lépni.
A házasságban elsősorban a másik ember szellemét és a lelki értékeit, tulajdonságait szeretjük meg, ezen kívül pedig fontos természetesen az is, hogy a házastársunk fizikai testének szépségéhez, csinosságához is vonzódjunk. Mind a három rész fontos tehát, de ha a fizikai test kerül előtérbe, akkor a kapcsolat nem lesz stabil.
A családi, testvéri, embertársi kapcsolatokban is fontos, hogy szeretettel tudjunk viszonyulni egymáshoz. Szeretet nélkül nem tudunk se hűségesek, sem pedig önzetlenek lenni. A szülői szeretetben és tiszteletben a nemzet és a haza is benne van. Az embertársi szeretet pedig nem őszinte, ha hazugságot terjesztünk a másikról, akkor igazából nem is szeretjük őt, mert a szeretet védelmezi a másik jó hírét, nem csak a sajátját.
Ha valakiben benne van Isten szeretete, akkor az értékeli a másik emberben is Isten megváltó munkáját, szereti a többi olyan embert is, akik Jézustól újjászülettek, nem alsóbbrendű embernek, hanem Isten szeretett emberének látja őket.
Az ilyen emberekről mondja azt János, hogy legyőzik a világot.
