Ismét egy teljes éjszakán át tartó virrasztásra került sor a Hit Parkban, hogy imában és dicsérettel keressük közösen az Urat, közbenjárva Magyarország jövőjéért. Az alkalom egyik központi eleme egy fórumbeszélgetés volt, ahol a résztvevők arra keresték a választ: hogyan hatnak a nemzetek életére a szellemi törvényszerűségek, és milyen szerepe lehet az egyháznak a nemzeti sors alakulásában? 

Minden eddigieknél többen, közel ötszáz hívő vitte Magyarország ügyét Isten elé pénteken a Hit Parkban. A közös dicséret és imádkozás mellett egy fórumbeszélgetés keretében esett szó arról, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a keresztények felismerik a nemzettel kapcsolatos felelősségüket, és Isten segítségét kérik az országuk sorsával kapcsolatosan is, mint ahogy tették ezt Isten emberei, az ószövetségi próféták Izraelben.

A beszélgetés vendégei Mészáros István és Szobota Zoltán, a Hit Gyülekezete lelkészei voltak, akik hangsúlyozták, hogy a közösségi ima nem spontán, irány nélküli tevékenység, hanem tudatosan megfogalmazott célok mentén történik. Ez nem korlátozásként, hanem erőforrásként jelenik meg: az egységben megfogalmazott imák hatékonyabbak, mert közös hitet és közös irányt fejeznek ki. Ezért foglalja össze a gyülekezet évről évre az imacélokat, ahogyan ezt idén is tette, nem csak online listán, hanem imakártyákon is, ezzel is motiválva a hívőket az otthoni közbenjárásra.

A fórum egyik központi témája a „nemzeti átkok” kérdése volt. A résztvevők szerint bizonyos történelmi döntések, bűnök vagy kollektív magatartásformák hosszú távú következményekkel járhatnak egy nemzet életében. Ezek nem elsősorban misztikus jelenségként, hanem szellemi és erkölcsi törvényszerűségként értelmezhetők. 

A megoldás kulcsát a Biblia alapján a bűnbánatban, az irányváltásban és az imádságban látták. Több példa is elhangzott arra, hogy egy közösség – akár történelmi múltjától függetlenül – képes új irányt venni, ha felismeri a problémák gyökerét, és tudatosan változtat rajta. Ebben a folyamatban az egyház feladata nem a passzivitás, hanem az aktív jelenlét: az igazság képviselete és a közösségért való felelősségvállalás.

A beszélgetés kitért arra is, hogy a keresztény közösségeknek miért van gyakran társadalmi konfliktusokkal járó szerepük. Ez nem tudatos konfrontációkeresés, hanem a hit természetes következménye: az értékek képviselete szükségszerűen ütközik más világnézetekkel.

A résztvevők szerint a keresztény ember nem elszigetelt „egyénként”, hanem egy nagyobb szellemi közösség részeként van jelen, és ebben a minőségében képes hatást gyakorolni a környezetére. Az ima így nem pusztán személyes gyakorlat, hanem egyfajta „közéleti” cselekvés is, és egyáltalán nem jelentéktelen egy nemzet életében.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egy nemzet jövője nem kizárólag politikai vagy gazdasági tényezőkön múlik, a szellemi állapot, az erkölcsi döntések és a közösségi ima egyaránt szerepet játszanak abban, hogy egy ország milyen irányba halad.

A fórum nagyszerű lehetőség volt arra, hogy a hallgatóságban még inkább megerősödjön az a hit, hogy a virrasztás nemcsak egy szellemi tevékenység, hanem egyfajta közös állásfoglalás is: felelősségvállalás a jelenért, és aktív tevékenység a jövő alakításáért.

A budapesti virrasztással egy időben 25 vidéki városban is összegyűltek a gyülekezet tagjai este 9 és hajnal 4 óra között, kapcsolódva a fővárosi kezdeményezéshez.