A világpolitikai aktualitások (Izrael és az USA a prédikáció napján támadta meg Iránt) kapcsán is fontos, hogy az Egyház szilárdan álljon a bibliai szellemi-erkölcsi értékek mellett. Amikor Izrael katonai akciókba kezd, sok antiszemita reakció tapasztalható szerte az egész világon, még keresztény körökben is zavar figyelhető meg az ország megítélését illetően. Milyen útitervet ad meg a Szentírás az utolsó időkkel kapcsolatban? – erre a kérdésre kaphattunk választ a szombati istentiszteleten.

Isten három programpontja

Jézus feltámadását követően, a nemzetek evangelizálásával egy új korszak kezdődött. Ezzel kapcsolatosan a Szent Szellem kinyilatkoztatta Isten három fontos programpontját, mikor az apostolok gyűlést tartottak Jeruzsálemben (Apostolok cselekedetei 15. fejezet).

„Simeon elbeszélte, mi módon gondoskodott először az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az Ő nevének. És ezzel egyeznek a próféták mondásai, mint meg van írva: Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát; és annak omladékait helyreállítom, és ismét felállítom azt: Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat, és a pogányok mindnyájan, akik az én nevemről neveztetnek. Ezt mondja az Úr, ki mindezeket megcselekszi.” (Apostolok cselekedetei 15:14-17)

1) Az első szakaszban Isten elhív embereket a nemzetekből az evangélium által (Máté 28:18-20). Ez az Egyház korszaka, mely még most is tart, de a vége felé közeledik. A közel-keleti események is jelzik, hogy már kevés idő van a nemzetek evangelizálására.

2) A második korszak előkészítése már elkezdődött. Isten figyelme egyre inkább a Közel-Keletre és Izraelre fordul. Ennek az az oka, hogy a korábban elhangzott próféciák beteljesedése aktuálissá vált napjainkban. Jakab apostol Ámos prófétát idézi a fenti beszédben, ahol Isten azt mondta, hogy „ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát”. Ez a megtérés visszafordulást jelent Isten részéről Izraelhez. Dávid leomlott sátrának felépítése pedig Dávid királyságának a megújítását jelenti.

3) Majd következik a harmadik korszak. Izrael teljes helyreállítása után kiárad Isten kegyelme a nemzetek maradékára, akik túlélik az apokaliptikus eseményeket. Ezek be fognak lépni Isten eljövendő uralmába (Máté 25. fejezet – juhok). A Messiás meg fogja alapítani a messiási korszakot, melybe azok a nemzetek fognak belépni, akik az Antikrisztussal való konfliktusban a jó oldalon álltak.

Ezt a három korszakot kell figyelembe venni a napjainkban zajló események értelmezéséhez.

Egy 3500 éves szövetség ígéretei

Isten nemcsak a Sínai-félszigeten kötött szövetséget Izraellel, hanem Moáb földjén is, az Ígéret földjére való bevonulás előtt. Mózes itt kijelentést kapott Izrael jövőbeli sorsával kapcsolatban, és arról, hogy a zsidóság szét lesz szórva a nemzetek közé. Isten ugyanakkor ebben a szövetségben ígéretet tett Izrael fizikai és szellemi helyreállítására.

„Akkor visszahozza az Úr, a te Istened a te foglyaidat, és könyörül rajtad, és visszahozván, összegyűjt majd téged minden nép közül, akik közé odaszórt téged az Úr, a te Istened. Ha az ég szélére volnál is taszítva, onnét is összegyűjt téged az Úr, a te Istened, és onnét is felvesz téged; És elhoz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyet bírtak a te atyáid, és bírni fogod azt; és jól tesz veled, és inkább megsokasít téged, mint a te atyáidat. És körülmetéli az Úr, a te Istened a te szívedet, és a te magodnak szívét, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, hogy élj. Mind ez átkokat pedig rábocsátja az Úr, a te Istened a te ellenségeidre és gyűlölőidre, akik üldöztek téged.” (5Mózes 30:3-7)

Isten világos útitervet adott Mózesnek Izrael fiaival kapcsolatban, és megígérte, hogy a történelem vége felé véget vet a szétszóratásnak, és összegyűjti Izrael fiait, akik hosszú szünet után újra birtokolni fogják atyáik földjét. Először a fizikai (politikai) helyreállítás következik be, ezt követi majd a szellemi helyreállítás, azaz a szív körülmetélése, mikor Izrael fiai teljes szívből szeretni fogják Istent.

Viszont azok a nemzetek, amelyek felelősek voltak Izrael szétszóratásáért, bajba fognak kerülni (7. versszak). A próféciák a történelemben elhelyezett szellemi valóságok, melyek akkor valósulnak meg, mikor Isten meggyújtja a gyújtózsinórt (például egy prófétán keresztül). Sokáig titok volt a nemzetek, sőt még az Egyház számára is, hogy Izrael helyreállítása Isten központi munkája lesz az idők végén. Ezért tartotta magát sokáig keresztény körökben a helyettesítési teológia, melyből a mai napig is származnak előítéletek. Sokan Izraelt csak egy szekuláris államként látják, és nem számolnak azzal, hogy Isten szellemileg is helyre akarja állítani őket. A 7. versszak rávilágít az áldás és átok törvényére: Izrael Isten áldása alá kerül, az Izraelt nyomorgató nemzetek viszont átok alá. Ha évezredek múlnak is el, Isten akkor is betartja az Ő ígéreteit.

Mikor kezdődött a történelemben Izrael helyreállítása?

Ezékiel olyan látomást kapott közel 2500 éve, mely a közel-keleti eseményeket egészen a történelem végéig meghatározta. A Szent Szellem elvitte a prófétát egy olyan völgybe, amely tele volt csontokkal. A völgy a fájdalom, a szomorúság, a válság, a szenvedés jelképe. A zsidóság életében a legnagyobb völgy a holokauszt volt. Ezékiel látomása a csontokkal teli völgyről vonatkoztatható a második világháború idején megtörtént borzalmas tragédiára. Ezt követően sok zsidó ember visszatért az atyáik földjére (alijázás), elindult a helyreállítás. Izrael ugyan átment történelmi ítéleteken, de örök nemzet, és nem lehet kiirtani. Ezékiel próféciájában a szétszórt csontok képe azt mutatja, hogy Izrael mint nemzet, szétszórt állapotban volt.

„Lett énrajtam az Úrnak keze, és kivitt engem az Úr lélek által, és letett engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva volt. (...)
És én prófétálék, amint parancsolva volt nekem. És mikor prófétálnék, lett zúgás és íme zörgés, és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. És láttam, és íme inak voltak rajtuk, és hús nevekedett, és felül bőr borította be őket; de lélek nem volt még bennük. És mondta nekem: Prófétálj a léleknek, prófétálj, embernek fia, és mondd a léleknek: Ezt mondja az Úr Isten: A négy szelek felől jöjj elő, lélek, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek! És prófétálék amint parancsolta. És beléjük ment a lélek s megéledének, s állának lábaikra, felette igen nagy sereg.” (Ezékiel 37:1;7-10)

Először a helyreállítás természetes-politikai korszaka indult el a második világháború után, és ez a mai napig is tart. Sokan ezt nevezik cionizmusnak, de a jövőben el fog indulni a szellemi helyreállás is, mely szintén része a cionizmusnak, és melynek eredményeképpen Izrael be fog lépni Istennel abba a szövetségbe, melyről Jeremiás is prófétált (Jeremiás 31:31). A természetes-politikai helyreállás Isten tervének a része, bár ez az időszak nem tökéletes, előfordultak emberi bűnök, tévedések.

A cionizmus tehát a Cionba (Sionba) való visszatérést jelenti, és több jelentéstartalma is van: egyrészt a Jeruzsálembe, a Szentföldre való visszatérésre, továbbá Izrael államának megvalósulására, a nemzetközösség helyreállására, valamint Izrael szellemi visszatérésére és a Messiás eljövetelére is vonatkozik.

Ezékiel próféciájában az szerepel, hogy nagy hangzavar és zörgés (az eredetiben földrengés) fogja kísérni a helyreállítás kezdeti szakaszát. Ez arra utal, hogy sem Izrael, sem a világ számára nem lesz ez egy békés időszak. Olyan eseményeknek vagyunk szemtanúi, melyek földrengésszerű rázkódást okoznak most a Közel-Keleten. Ennek oka az, hogy kezd lezárulni a babiloni fogság óta fennálló 2500 éves időszak, amit Jézus a nemzetek idejének nevezett, amikor is a nemzetek taposták Jeruzsálemet.

Izrael mai vezetőinek hasonló a feladatuk (még ha ezt nem is tudják), mint amit a babiloni fogságból való visszatérést követően kellett tenniük a júdabeli zsidóknak: elő kellett készíteniük Izrael földjén a politikai, szellemi színteret a Messiás eljövetele számára. Napjainkban a zsidók visszatérésének és Izrael állam működésének is ez a célja, hogy a Messiás visszajövetele számára előkészítsék Jeruzsálemet, a Szentföldet.

Az Izraellel szembeni ellenségesség okai

Az Izrael körüli jelenlegi háborúságok két fő oka a Szeir hegye és Perzsia fejedelme. Hogy mit kell érteni Szeir hegye alatt, ezt Ezékiel egy másik próféciájából lehet megérteni:

„Embernek fia! vesd tekintetedet Seir hegyére, és prófétálj ellene. És mondd neki: Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én ellened [megyek], Seir hegye, és kinyújtom kezemet reád, s teszlek pusztaságok pusztaságává. Városaidat pusztaságra vetem, és te pusztulásra jutsz, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. (...)
Mivelhogy ezt mondod: Az a két nemzet és az a két föld enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt; Annakokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy a te haragod és fölgerjedésed szerint cselekszem veled, amellyel te cselekedtél irántuk való gyűlölségedből; és megjelentem magamat közöttük, mikor megítéllek. És megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izrael hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusztultak, nekünk adattak ételül; Így kérkedtetek ellenem szátokkal, s szórtátok ellenem beszédeiteket: én meghallottam! Így szól az Úr Isten: Az egész föld örömére pusztulást hozok rád. Amint te örültél Izrael háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy, Seir hegye és mind egészen Edom, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!” (Ezékiel 35:2-3;10-15)

Szeir hegye nemcsak egy földrajzi hely, hanem olyan szellemi hatalom, amely Izrael ellen fordítja a szomszédos népeket. Szeir jelentése: szőrös, kecske. A Bibliában a kecske az Izrael-ellenes nemzetek jelképe. A Szeir-hegy olyan népekre vonatkozik, melyeket egy mélyen Izrael-gyűlölő szellemi hatalom irányít. Ennek a bukott lénynek az a szerepe a sátáni hierarchiában, hogy folyamatosan gerjessze a gyűlöletet Izrael ellen a szomszédos népekben. Ez a gyűlölet szidalmazásokban is megnyilvánul.

Ezékiel próféciája az Izraellel szembeni ellenségesség okaként a földkérdést adja meg, azaz, hogy kinek a jogos tulajdona a Szentföld?

Az arab-muzulmán lakosok körülbelül i. sz. 800 körül kezdték el birtokba venni Jeruzsálemet, ahonnan Izrael fiait korábban deportálták vagy elüldözték. Természetes szinten a tulajdonjog elévül. Isten rendje azonban más, mint az emberi rend. Isten ígéretei nincsenek alárendelve az időnek. Annak, hogy Izrael fiainak tulajdonjoga nem évül el az Ígéret földjére vonatkozóan, természetfeletti oka van. Egyre több izraeli jön rá, hogy a Bibliából tudják alátámasztani a Szentföldhöz való jogukat.

A másik fontos, Izrael ellen küzdő szellemi erő Perzsia fejedelme (Dániel 10-12. fejezetei). Ez a fejedelem Dániel korában meg akarta akadályozni, hogy az Izrael helyreállítására vonatkozó ismeretek eljussanak Dánielhez. Perzsia fejedelme nem történelmi személy, hanem egy nagy területi fennhatósággal bíró szellemi lény. Ez a szellem 1979-ben létrehozott egy olyan ördögi rendszert, amely Izrael helyreállításának útjában áll(t).

Ebbe a konfliktusba a Sátán és hierarchiája be fog szállni, mikor a fenti két szellemi erő kudarcot vall Izraellel szemben.

„Azon a napon olyanokká teszem Júda fejedelmeit, mint amilyen a tüzes serpenyő a fák között, és amilyen a tüzes fáklya a kévék között: megemésztenek jobb és bal felől minden körülvaló népet; de Jeruzsálem tovább is a helyén marad Jeruzsálemben!” (Zakariás 12:6)

Az 1960-as, 70-es években Izrael Egyiptomot, Jordániát, Szíriát is legyőzte. Ezt követően tökélte el az iráni vezetés, hogy ami az előbbi nemzeteknek nem sikerült, azt majd ők megvalósítják. De ők is belebuknak ebbe a tervükbe, ahogyan ezt Zakariás előre megprófétálta.
A harmadik oka az Izraellel szembeni ellenségességnek a Messiással, Jézus Krisztussal szembeni gyűlölet.

Az Egyház feladatai ebben az időszakban

Az Egyház feladata napjainkban az, hogy hirdesse az evangéliumot, beszéljen Jézus közelgő visszajöveteléről, illetve hogy helyes értelmezést adjon a próféciák alapján a mostani eseményekkel és Izraellel kapcsolatban nemcsak a nemzeteknek, de maguknak az izraelieknek is, reményt nyújtva utóbbiaknak a nehézségek közepette.

Az Egyház másik fontos feladata az, hogy a hívők imádkozzanak Jeruzsálem békességéért.

„Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nekem: Menjünk el az Úr házába! Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem! Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város! Ahová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izraelnek, az Úr nevének tiszteletére. Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban. Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled! Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kívánhassak jót teneked!” (122. zsoltár)

Az első öt versszak a jövőre vonatkozik: a messiási korszakról, a milleniumi Jeruzsálemről prófétál a zsoltáros. A 6. versszak a mi időnkről szól, és arra buzdít, hogy könyörögjünk Jeruzsálem békességéért. A békességben benne van a szabadság, a jólét, az áldás, ezért kell közbenjárnunk. Jeruzsálem különlegessége az, hogy Isten kiválasztotta és szereti Jeruzsálemet: odahelyezte az Ő Nevét, és ott lesz a Messiás rezidenciája a következő világkorszakban.