A Názáreti Jézus Krisztus


uralkodása

#uralkodas
#hatalom
Nagy Boglárka | 2020. 11. 14.
Németh Sándor 2020. november 7-i prédikációjának összefoglalója
Jézus Krisztus földi királyságának kérdése a mai napig megosztja a keresztény világot, mivel sokan – sajnálatos módon – tévesen értelmezik Jézus kijelentését a János 18:36-ban, miszerint az Ő országa nem e világból való. Ezért a kereszténység mainstream vonala nem is fogadja el Jézus Krisztus uralkodásának a megvalósulását földi színtéren. Jóllehet az idézett igerészben Jézus nem állítja, hogy a királysága nem fog a Földön is szemmel látható módon megvalósulni, mindössze megkülönbözteti a mennyei forrásból és a földi forrásból származó uralkodási formákat. Ugyanis a kettő nem fog párhuzamosan együttműködni, mivel a Messiás királysága fel fogja váltani a jelenlegi emberiség által birtokolt hatalmat, és Ő fog uralkodni az egész Földön.

A földi uralkodás alapjait a keresztény világban általában egészen Noéig és a vele kötött szövetségig vezetik vissza, ahol Isten kijelentette, hogy annak az embernek meg kell halnia, aki gyilkosságot követett el. Ezért is innen számítják az állam intézményének a megszületését, ahol emberek gyakorolnak hatalmat az embertársaik felett. Ezen kívűl egy másik markáns jellemzője az ember földi hatalomgyakorlásának, hogy a bűn és a bűn minden következménye alá van vetve.

Ebből következik az is, hogy a bűn felszámolása után, az emberi uralkodás is meg fog szűnni, míg ezzel szemben a Messiás  hatalma örökkévaló hatalom.

„Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.” (1Korinthus 15:24)

Mivel Isten eredetileg jónak teremtette a Földet, ezért helyre akarja állítani mindazt, amit a bűn tönkretett. Ennek a tervnek volt a része a názáreti Jézus halála és föltámadása, valamint a Szent Szellem elküldése is.

A helyreállítás tervének az első fázisa tehát 2000 éve tart, amikor is az Egyházé a főszerep, akinek az a szolgálata, hogy hirdesse Jézus mennyei és földi hatalmát egyaránt.

Miért nem valósult meg Jézus Krisztus földi uralkodása a feltámadás után?

Jézus népszerűsége a kortársai körében meglehetősen alacsony volt, ami legfőképpen a vallási vezető réteg bomlasztó viselkedésének volt a következménye. Így nem meglepő, hogy amikor Pilátus – egy római helytartó – azt a kijelentést teszi, hogy „ímhol a ti királyotok”, a zsidók kiabálva tagadják meg, hogy nekik nincs királyuk, csak császáruk.

Isten mindig tiszteletben tartja az emberek választását!

Ezért is fog addig tartani ez a jelenlegi világkorszak, amíg Izrael fiai azt nem mondják, hogy „áldott, aki az Úr nevében jön!”, mert Isten messzemenőkig figyelembe veszi az ember szabadakaratát.

A zsidóság döntésének az lett a következménye, hogy egyik világbirodalom a másik után szerzett hatalmat az ország fölött, sőt mai napig nagy befolyást gyakorolnak Izraelre a világhatalmak.

A másik fontos megállapítás Jézus Krisztus hatalmával kapcsolatban – amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy a hatalom birtoklása és a hatalom gyakorlása nem egy és ugyanaz a fogalom.

János apostol pontosan erről ír a Jelenések könyvének a 11. fejezetében, ahol a hetedik angyal trombitaszavához köti a Messiás hatalomgyakorlásának a kezdetét.

„A hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lőnek a mennyben, amelyek ezt mondják vala: E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi lettek, aki örökkön örökké uralkodik.” (Jelenések 11:15)

Ez mégsem áll ellentétben Jézus Krisztusnak a feltámadása után mondott szavaival, miszerint neki adatott minden hatalom mennyen, a földön és a föld alatt. Ugyanis, a hatalom birtoklása már akkor elkezdődött, de ennek a hatalomnak tényleges gyakorlása majd a jövőben fog megvalósulni.

VIDEÓ: 1:08:25-1:13:57

Az emberi hatalomgyakorlás azonban soha sem volt mentes a szellemi lények befolyásától, hiszen a bűnbeesés óta a Sátán jogosan birtokolja a Föld feletti uralmat, amit Jézus sem kérdőjelezett meg. A feltámadásával ugyan lefegyverezte a Sátánt és minden szolgáját, ám de facto mégsem gyakorolja a hatalmát, mert az emberek világosan kinyílvánították, hogy inkább Barabást választják, mint Őt.

Ezért ma elsősorban a személyes életünkben tud megvalósulni Jézus Krisztus uralma, akit ha befogadunk a szívünkbe megtisztít és megszentel bennünket az Ő vére által, hogy már most - ebben a világkorszakban is - az Isten országának a képviselői legyünk a Földön!

Még akkor is, ha a világban egyre nehezebb igaz keresztényként megmaradni, mert ha tovább olvassuk a Jelenések könyvének a 11. fejezetét azt látjuk, hogy pontosan ennek az elnyomásnak lesz a következménye az, hogy Krisztus - mint ítélőbíró-  fog visszatérni a Földre.

„És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akike a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.” (Jelenések 11:18)

VIDEÓ: 1:19:00-1:21:30

VIDEÓ:1:25:27-1:26:59

Milyen ellentétek vannak az eljövendő Messiási uralom és a jelenlegi világkorszak között?

Az emberi uralkodás és a Messiás uralkodásának a különbözőségéről Jézus is beszél a Márk evangéliumban, ahol élesen szembeállítja az emberek által gyakorolt - elnyomásra és uralkodásra -használt hatalmat az Isten országában megvalósuló igazságos hatalommal szemben.

Míg az egyik alapvetően társadalmi igazságtalanságok tömkelegét hozza létre, addig a másik a nála alacsonyabb szinten lévőt szolgálja, és felemeli a másikat.

 „Jézus pedig magához szólítván őket, monda nekik? Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek tartanak, uralkodnak felettük, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így lesz közöttetek; hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; és aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.” (Márk 10:42-45)

Az emberiség történelmében mindig is jelen volt, hogy a hatalommal bírók jogtalanul léptek fel a pozíciójukból fakadó előnyeik miatt, és ez ma sincs másképp. Amikor a legfejlettebb formájában működő demokrácia is olyan kétes dolgokat produkál, mint amiket az elmúlt napokban az amerikai elnökválasztás során láttunk, akkor felmerül a kérdés vajon Isten nélkül az ember tud-e igazságosan hatalmat gyakorolni az embertársai felett.

Egy másik fontos jellemzője az emberek földi uralkodásának, hogy a feszültségek és háborúskodások elkerülhetetlenek, mivel a társadalmi olló széltnyílása egyre több és mélyebb problémának az okozója.

Erről olvashatunk a Dániel 9:26-ban is, ahol a Jézus halála utáni időszakról – vagyis a közel elmúlt 2000 évről - Dániel folyamatos háborúkról és pusztulásról prófétál.

„A hatvankét hét múlva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz [mintegy] vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.”

Hasonlóan ír az emberi hatalomgyakorlásról Ézsaiás próféta is, aki a probléma forrását a nyugtalanságra vezeti vissza.

Ez a nyugtalanság pedig az Isten nélküliségből fakad, mert ha voltak is jó királyok és vezetők a történelem során, akik békességet hoztak a uralkodásokkal, mégsem tudták ezt az állapotot megőrizni, mert az Isten távol levő ember képtelen a békességben tartósan megmaradni.

„És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sárt hány ki. Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!” (Ézsaiás 57:20-21)

VIDEÓ: 1:37:47-1:41:00

Ézsaiás ezzel a nyughatatlan és igazságtalan uralkodással szemben Jézus Krisztus eljövendő királyságát plasztikusan szembeállítja a jelenlegi politikai berendezkedésekkel.

„Akin az Úrnak szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek szelleme, tanácsnak és hatalomnak szelleme, az Úr ismeretének és félelmének szelleme. És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik: igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földetszájának vesszejévek, és ajkai lehével megöli a hitetlent.” (Ézsiaiás 11:2-4)

A 3. versszakban egyértelműen az Atya és Jézus kapcsolatáról van szó, mert az Úr félelmében gyönyörködni csak egy szoros szeretetkapcsolatban van lehetőség.

Ezt a názáreti Jézus Krisztus nem csak a földi szolgálata idején gyakorolta, hanem az 1000 éves királyság idején is így fog cselekedni, amikor az Atya a mennyben lesz, Ő pedig a Földön fog uralkodni. Csak az Atyától látottakat és hallottakat fogja tenni és szólni, pontosan úgy, ahogy azt a földi szolgálata idején is tette, mivel ez jelenti azt, hogy nem a szemei látása és nem a fülei hallása alapján bíráskodik.

Ezzel együtt a Szent Szellem állandó földi jelenlétének is az lesz a következménye, hogy a korábban puszta területek megelevenednek, és jogosság, és biztonság, békesség fog az egész Földön megvalósulni a Messiás uralkodása idején.

„Míglen kiöntetik reánk a Szellem a magasból, és lesz a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik. És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön; és lesz az igzság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonség minörökké.” (Ézsaiás 32:15-17)

Hasonlóan Ézsaiáshoz Mikeás próféta is ír a Messiás eljövendő földi kormányzásáról, ahol szintén az ítélethozatal után a békesség és a nyugalom lesz a hatalom legfőbb jellemzője.

„És sok népek között ítéletet tesz, és megfedd erős nemzeteket nagy messze [földig] és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.  És ki-ki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott.” (Mikeás 4:3-4)

A vezetéssel kapcsolatban az Újszövetségben is sok igehelyet találunk, de talán a legplasztikuabban az emberi vezetőkől a Lukács evangélium 6. fejezetében beszél Jézus Krisztus, ahol egy példabeszédben a vakokhoz hasonlítja őket, akik a világtanalokat vezetik, aminek az lesz a következménye, hogy mind a ketten a verembe esnek.

Mivel a politikai vezetők értékrendet is közvetítenek a vezetettek számára, ezért a keresztényeknek különösen oda kell figyelniük szellemi szemponból meddig követik a hatalomban álló személyek ideológiai értékrendjét.

Érdemes megnézni a politikusok családjait is, mert Pál apostol által a Szent Szellem világos kijelentést ad arról, hogy elóször a családban kell helyes vezetést gyakorlonia az embernek, hogy azután más emberek vezetésére is alkalmas legyen.

VIDEÓ: 1:57:03- 2:01:44

Az ember személyiségében mindig bent van az egyén zavaros múltja, ami a döntésekben realizálódik.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs olyan emberi vezetés, ami ne tudná helyesen gyakorolni a rábízott hatalmat, de sajnos az esetek többségében – ahogy azt Pál apostol is írja – az emberi bölcsesség szemben áll az isteni bölcsességgel, ami elkerülhetetlenné teszi az előbbinek a bukását.

„Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem a világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét; Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát.” (1Korintus 2:6-8)

A keresztényeknek ezért óriási felelősségük van, hogy milyen vezetőket választanak a politikai hatalom gyakorlására, mert Jézabel uralkodása az elrettentő példa mi történik, ha teljesen istentelen emberek kezébe hatalom kerül. Ez ellen csak Isten Bölcsességével tudjuk felvenni a harcot, mert Jézus Krisztus az aki minden körülmények között meg tudja őrízni a mi szívünket és értelmünket az Ő kegyelmében, hogy ne hajoljunk semmilyen hamis ideólogia irányába, hanem megmaradjunk hit által az Isten szeretetében, amíg el nem jön a Messiás királysága szemmel láthatólag is a Földre.

Nagy Boglárka | 2020. 11. 14.