Kedden este a Hit Parkban került megrendezésre az első Evangéliumi Romák Találkozója evangéliumi vezetők, lelkipásztorok és közéleti szereplők részvételével. Az esemény központi témája a vezetés felelőssége volt a Biblia tükrében – különös tekintettel a hatalom, a döntések és a jövőformálás kérdéseire. Az est főelőadója Prof. Dr. Hack Péter volt, de megszólalt Sztojka Attila belügyi államtitkár is. A rendezvény lehetőséget biztosított szakmai és személyes kapcsolatok építésére is.

Közel 200 roma vezető látogatott el az ország minden pontjáról a Hit Parkba, ahol az első Evangéliumi Romák Találkozójára került sor. A jó hangulatú rendezvényen részt vett Sztojka Attila belügyi államtitkár is, aki köszöntőbeszédet mondott, de számos híresség is jelen volt az eseményen, mint Oláh Gergő előadóművész, Ábrahám Róbert influenszer.

Sztojka Attila szellemi harcról, nemzeti felelősségről és a keresztény értékek politikai szerepéről beszélt köszöntőjében. Az államtitkár szerint Magyarország és benne a roma közösség sorsfordító időszak előtt áll, ahol a tét nem kisebb, mint az értékek megőrzése vagy elvesztése egy gyorsan átalakuló világban.

Köszöntőjében kiemelte a Hit Gyülekezete szerepét, amely szerinte nemcsak hitéleti közösségként, hanem társadalomformáló erőként is működik. Úgy fogalmazott: ott vannak jelen, „ahol igazán szükség van rájuk”, és nem különbségek mentén, hanem azzal a céllal dolgoznak, hogy Isten szándékát és reményt közvetítsenek az emberek felé. A közösség fennmaradását és fejlődését egyértelműen Isten áldásának nevezte.

A beszéd egyik központi eleme az egyház és az állam kapcsolatának értelmezése volt. A felszólaló szerint ahol látható Isten áldása és kézzelfogható társadalmi eredmények születnek, ott az állam feladata nem az ellenállás, hanem a támogatás. Ennek jegyében jött létre az a megállapodás is, amely hosszú távú együttműködést biztosít a kormány és a gyülekezet között.

A beszéd súlypontja egyértelműen a jelen kihívásain volt. A felszólaló szerint „nagyfokú szellemi harc dúl az ország felett”, amely nemcsak a hitéletben, hanem a politika és a társadalom minden szintjén megjelenik. Meglátása szerint a világ olyan gyors és mély átalakuláson megy keresztül, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a korábbi értékeket és gondolkodásmódokat.

Külön kitért azokra a jelenségekre, amelyeket veszélyforrásként nevezett meg: a genderideológiára, amely szerinte az értéksemlegesség és a teremtett rendtől való elszakadás megjelenési formája; az iszlamizációra, amely csendes, de folyamatos kulturális átalakulást hoz; valamint az Izraellel szembeni egyre erősödő kritikákra. Ezeket a folyamatokat együttesen olyan irányként írta le, amely az értékek lebontásához és a társadalmi stabilitás meggyengüléséhez vezet. Megfogalmazása szerint „a bűnt akarják jogossá tenni”, különösen a fiatal generációk körében.

Sztojka beszélt a politika és a hit kapcsolatáról is, szerinte bár ideális esetben a kettő különválasztható, ez addig igaz, amíg a politikai döntések nem mennek szembe a keresztény alapértékekkel. Amikor azonban ilyen folyamatok jelennek meg – például a droglegalizáció, az eutanázia vagy a családfogalom átalakítása kapcsán –, akkor a keresztény közéleti szereplőknek kötelességük megszólalni.
Nemzetközi kitekintésében kritikus hangon szólt a Nyugat-Európában zajló folyamatokról, különösen a háborús készülődésről és a társadalmi feszültségek erősödéséről. Ezzel szemben a magyar út szerinte a béke, a stabilitás és a tudatos építkezés.

A beszéd végén egy markáns üzenettel zárt: az előttünk álló időszak nemcsak építkezést, hanem küzdelmet is igényel. Derek Prince gondolatát idézve hangsúlyozta: „nem érdemes építeni, ha nem harcolunk, és nem tudunk építeni, ha nem harcolunk.”

Az esemény főelőadója, Prof. Dr. Hack Péter volt, aki előadásában hangsúlyozta, hogy nem teológiai elemzésre vállalkozik, hanem arra keresi a választ, milyen felelősségük van a vezetőknek a Biblia tükrében a jelenlegi helyzetben. A mostani választást történelmi jelentőségű döntési pontként írta le, amely túlmutat a hazai politikán, és Európa jövőjére is hatással lehet. Úgy véli, a fokozott nemzetközi figyelem is jelzi a helyzet súlyát.

Rámutatott arra, hogy a közéletet egyre inkább megosztottság és indulat hatja át, a politikai kommunikáció színvonala romlik, és a gyűlöletkeltés a közösségekben is megjelenik. Ebben a helyzetben különösen nagy a szellemi vezetők felelőssége. Hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek nem érzelmi alapon kell dönteniük: bár a választás nem üdvösségi kérdés, döntéseiknek komoly következményei vannak egyéni, közösségi és nemzeti szinten is.

Az előadás központi gondolata, hogy a keresztény ember döntéseit nem érdekek, hanem a Bibliából származó értékek kell, hogy vezéreljék. Kiemelte, hogy a hatalom Istentől ered, ezért nem elutasítani kell, hanem helyesen gyakorolni. Az állam feladata nem az üdvösség biztosítása, hanem olyan környezet megteremtése, amelyben a hívők szabadon gyakorolhatják hitüket.

Végül konkrét értékeket sorolt fel, amelyek mentén a döntések meghozhatók: a család és gyermekvállalás támogatása, a férfi és nő teremtési rendje, a szülői felelősség elsődlegessége, az élet védelme és az evangélium hirdetésének szabadsága. Figyelmeztetett, hogy ezek az értékek Nyugaton egyre inkább háttérbe szorulnak, ezért a jelenlegi döntések hosszú távú, történelmi jelentőséggel bírnak.

A rendezvényt követően lehetőség volt a kapcsolatok ápolására is, néhány finom falat mellett beszélhették meg a résztvevők az est folyamán elhangzottakat. A szervezők elégedettséggel zárták az első találkozót, és nem zárkóztak el a folytatás gondolatától.