
A Hit Parkban található Rendezvényközpontban június 2-án, hétfőn a kéthetente megrendezésre kerülő Kávéházi beszélgetések nevű rendezvényen már a pünkösdre hangolódott a közel nyolcvan résztvevő.
Az újonnan megtért hívők számára szervezett eseményen ezúttal a Szent Szellemre, a Vele való közösségre fókuszáltak a beszélgetés résztvevői.
Pünkösd közeledtével különösen fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a Szent Szellemmel való közösség fontosságára, valamint Jézus Krisztus visszajövetelére. Természetesen életünk minden napján erre emlékezni kell, és fontos, hogy megértsük: ez nem csupán egy piros betűs ünnep. Hasonlóképp a húsvéthoz, ennek az eseménynek is nagy jelentősége van nem csak a keresztények, hanem minden ember számára – hangsúlyozta Kerti Attila, az est vendége.
A Máté evangéliuma 25. fejezet 1-13. részében a tíz szűz példázatában csúcsosodik ki a Teremtő Ádámban elindult munkája; vagyis az igazak feltámadásában és az elragadtatásban. Innen derül ki, mire számíthat az emberiség a Megváltó földre történő visszajöveteléhez közeledve.
A szüzek, mint keresztény emberek jelennek itt meg, akiknek lámpásaik vannak, ami annyit jelent, hogy ismerik Isten Igéjét és parancsolatait. Ez a szövétnek csak akkor tud világítani, ha van benne olaj (értsd: ha a Szent Szellem felkeni az Írás ismeretét).
Hogy lehet ezt elérni? És kik is azok az okos szüzek? Ők azok, akik az Igének nemcsak hallgatói, hanem megtartói és megcselekvői is; tehát a hétköznapokban is megtartják a Teremtő parancsolatait – ami nem olyan nehéz, mint azt sokszor gondoljuk –, és bűneiket elhagyva egyúttal el is fordulnak azoktól, valamint időt szánnak nap mint nap Jézus Krisztus keresésére, dicsőítésére és a Szentírás olvasására. A Szent Szellem ilyen edényeket (lámpásokat) keres.
A Biblia azt mondja, hogy Jézus olyan számunkra, mint a vőlegény a menyasszonynak. Milyen elképzelhetetlen a házastársunkkal úgy együtt lenni (pláne jó és egészséges kapcsolatot ápolni), hogy nem kontaktálunk vele nap mint nap többször is.
A bolond szüzek pontosan ehhez az elképzelhetetlen példához hasonlók, mert az Igét ugyan ismerik, mivel hallották, de mégsem cselekszik meg Isten akaratát. Jézus társaságát sem a bibliaolvasásban, sem az imaközösségben vagy a gyülekezetben nem próbálják keresni. A házastársi példához visszacsatolva: nem túl örömteli egy olyan kapcsolatban élni, amiben a cselekedetek azt mutatják, hogy érdektelen az egyik fél a másik számára.
A Rómabeliekhez írt levél első részében arról olvashatunk, hogy bizonyos hívő emberek bukása azzal indul, hogy nem méltatták Istent arra, hogy az ismeretükben megtartsák Őt:
Róma 1:21-23 „Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.”
Mivel már tudjuk, hogy nem elég csak ismerni az Igét, elengedhetetlen azt is figyelembe vennünk, hogy az Ige hordozza Isten szellemét (belőle származik), ezért kifejezetten fontos az utolsó időkben a mindennapokba beiktatni a Biblia olvasását, az igehirdetés hallgatását és mindemellett a napi szintű imádkozást, hogy okos szüzek legyünk. Csak így tartható fent a Szent Szellemmel való személyes közösség.
Minél többet veszünk át Isten beszédéből és Szelleméből, minél többet „forgolódunk” (pl. imádkozás által) a Mesterrel, Jézus Krisztussal, annál használhatóbbak leszünk a Szent Szellem számára. Ez csak rajtunk áll.
Az este további részében dicséretre is sor került, valamint egy szeretetvendégség keretén belül finom vacsora és desszert várta a résztvevőket, hiszen a közös étkezésnek is jelentős szerepe van a Bibliában: a közösségépítésben, a szeretet kifejezésében és a lelki, szellemi kapcsolatok erősítésében.
Mint mindig, most is felemelő és vidám hangulatban telt az idő, és – az eddigiekhez hasonlóan – az este ezen része tökéletes alkalom volt arra, hogy a jelenlévők megosszák egymással történetüket, bizonyságaikat, ezzel is buzdítva egymást az Úrban való épülésre és a Szent Szellemmel való szorosabb szövetség kialakítására.
A következő Kávéházi beszélgetésre június 16-án hétfőn 18:30 órai kezdettel kerül sor, ahová főként azokat várják a szervezők, akik az elmúlt egy-két évben tértek meg, és keresik a helyüket a közösségben. De azok előtt is nyitva áll az ajtó, akik úgy érzik, elakadtak a keresztény élet útján, és segítségre, tanácsra van szükségük, vagy korábban már látogatták az istentiszteleteket, és újra szeretnék helyreállítani a kapcsolatot Istennel.







