Idén ismét megrendezésre került a Debreceni Ifjúsági Tábor, amelyre az ország szinte minden pontjáról érkeztek fiatalok. A tábor mottója ezúttal a „Kitől és mitől függsz?” volt, amely végigkísérte a hét előadásait.

A tanítások sorát Vígh Richárd ifjúsági lelkész indította el, aki a szeretet három formájáról az agapéról, a filoszról és az eroszról beszélt, valamint ezek szerepéről az életünkben.

A hét során számos nagyszerű téma került még terítékre:

Üveges Bálint ifjúsági lelkész a tisztelet bibliai kultúrájáról tartott előadást, amelyben hangsúlyozta: tiszta szívre van szükség ahhoz, hogy helyesen tudjunk dönteni váratlan helyzetekben.

Füzér Norbert, a debreceni gyülekezet lelkésze a szív, a szellem és a megtérés témaköreit érintette előadásában.

Piros Péter és Júlia ifjúsági lelkész, valamint Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus arról beszéltek, hogyan alkot egységet az ember szelleme, lelke és teste. Rámutattak, hogy ezek folyamatosan hatnak egymásra, ezért mindegyikre oda kell figyelni. Kiemelték, hogy ahhoz, hogy egészséges testünk és reális énképünk legyen, fontos, hogy ezen a téren is a Biblia szemüvegén keresztül tekintsünk magunkra.

Korunk egyik legnagyobb kihívásáról, a mesterséges intelligenciáról is szó esett a hét során: Király Tamás, az Ultrahang szerkesztő-műsorvezetője, Kulifai Máté, a Hetek újságírója és Badinszky Áron AI-szakértő rámutattak, hogy az AI egy folyamatosan fejlődő terület, amelynek még csupán a kezdeti szakaszában járunk, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap mindennapi életünkben. Hangsúlyozták: e fejlődés azt vetíti előre, hogy az emberiség új korszaka kiépülésének lehetünk tanúi akár tudatosítjuk ezt, akár nem.

Szokalopulosz Georgisz, a ceglédi gyülekezet lelkésze a szabadság igazi bibliai jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy a szabadság abban rejlik, ha képesek vagyunk szabadon nemet mondani a rosszra, szemben a világi szabadságfelfogással, amely az önkényes vágykövetést hangsúlyozza.

Németh Sándor vezető lelkész is több előadást tartott a fiataloknak. Kiemelte, hogy a keresztény ember számára elengedhetetlen, hogy világképét ne materialista alapokon, hanem a Biblia tanításai szerint alakítsa ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy létezik olyan jelenség, mint a keresztény materializmus: ilyenkor ugyan elviekben keresztények vagyunk, de a világ eseményeit pusztán természetes módon szemléljük, kizárva a természetfeletti valóságot, a próféciákat és a Biblia igazságait.

A számos szabadidős program mellett lehetőség volt arra is, hogy a fiatalok mélyebben is feldolgozzák az előadásokon hallottakat: például 15–20 fős csoportokra osztva különböző, a bibliai hitet és az Ige igazságát megkérdőjelező helyzeteket vettek sorra, és közösen gyűjtöttek érveket ezek megválaszolására.