A februári rendezvény sikerén felbuzdulva 140 résztvevővel október 23. és 26. között ismét megrendezésre került az Imahétvége az Agroszban, ahol az imádkozó élet ereje volt 4 napon át a fókuszban.

Az őszi hangulattal átitatott Balaton-felvidéki környezet már önmagában könnyen inspirál egy keresztény embert hálára és imádkozásra, mennyivel inkább akkor, ha buzdító tanításokat és jó bizonyságokat is hall, és remek közösségben ültetheti gyakorlatba az elhangzottakat. A Kisapátiban megrendezett Imahétvégén résztvevőknek pontosan erre volt lehetősége.

Az őszi táj még különlegesebb élményt nyújtott a szabadtéri imákhoz. Nagyszerű lelki feltöltődést és szellemi megújulást adott a hétvége, csodálatos testvérekkel, egy szívvel-lélekkel imádkozni egymásért, napról napra hallgatni és megvallani az Igét... Fantasztikus volt, köszönöm!

Illés Kornél, a salgótarjáni Hit Gyülekezete pásztora, a rendezvény házigazdája a nyitó istentiszteleten arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézus számít az imáinkra, de fontos hogy ne öncélúan könyörögjünk, hanem ebben is találjuk meg Isten akaratát. 

Ehhez kapcsolódva Arató Ádám, a kecskeméti közösség vezetője Izrael amalekitákkal szembeni harcát hozta például: A pusztai vándorlás során Amalek népe szembe került Izraellel. Az útonálló, rabló népség szokása az volt, hogy aki útjába került, megtámadta, megölte és kifosztotta, főként az erőtleneket vette célba. Mózes idejében a stratégia az volt, hogy míg Józsué a hadra fogható férfiakkal fizikailag ütközött meg az amalekitákkal, addig Mózes – Áron és Húr segítségével – imádkozott, így sikerült győzelmet aratni. 

Nagy áldás volt együtt lenni, „egységben lakozni”, megélni a közösség áldásait.

Saul király idejében ismét szembe került egymással a két nép, Isten parancsa ekkor az volt, hogy töröljék el a föld színéről ezt a gonosz nemzetséget, Saul azonban nem engedelmeskedett, ezért évszázadokkal később is szembesülnie kellett Izraelnek a következményekkel. Dávid viszont összhangba tudott kerülni Isten akaratával, és nem csak hogy legyőzte Amaleket, de zsákmányt is tudott szerezni a győzelme során.

A hétvégén kiemelt figyelmet kapott a hatékony és célba jutó ima egyik legnagyobb ellensége: a sértődöttség és a keserűség is, amelynek lényegét és hatását szintén Arató Ádám bontotta ki: Mindenkit érnek sérelmek az életében, de nem mindegy, hogy ezeket hogy dolgozzuk fel. Nem helyes reakció, ha megsértődünk és bezárkózunk, Dávid példáját érdemes inkább követni, akit Saul igazságtalanul üldözött, ő azonban Istenhez könyörgött, zsoltárokat írt és korrekt módon viszonyult az Úr felkentjéhez. Sérelmek esetén a megbocsátás elengedhetetlen, mert e nélkül nincs imameghallgatás.

Az Agroszban lenni, mindig fantasztikus! Igazi feltöltődés volt! Kellett a plusz erő, Isten szelleme, pont jókor jött, a téli, sötét napok előtt!!!

A hétvége meghívott vendége volt még Szabó Balázs, a soproni, a kapuvári és a keszthelyi Hit Gyülekezete vezetője is, aki az ima és Isten tervének megvalósítása közötti összefüggésekről beszélt; arra bátorítva a résztvevőket, hogy imában kérjék el Isten rájuk vonatkozó tervét.

A rendezvény meglepetésvendége Fodor Sándor, a marosvásárhelyi Hit Gyülekezete vezetője az ima történelemformáló erejére hívta fel a figyelmet, valamint arról is beszélt, hogy a könyörgés a nehézségeket új lehetőségekké változtathatja, Anna, Ábrahám, Mózes példáját hozva alátámasztásul. De említésre került a Heródes fogságába esett Péter története is, aki az életét köszönhette annak, hogy a jeruzsálemi gyülekezet „buzgón”, azaz erőteljesen közbenjárt a szabadulásáért.

Nagyon hálás vagyok, hogy testvéri közösségben, az Úr erős jelenlétében, gyönyörű helyen töltettem a hosszú hétvégét. Több számomra új embert is megismerhettem.

Az istentiszteletek mellett a hallottak gyakorlatba ültetésére is lehetőséget teremtettek a szervezők, imacsoportok alakultak, melyekben budapesti és országos célokért folyt a könyörgés, illetve a személyes szükségeket is az Úr elé tudták vinni a résztvevők.

Az intenzív szellemi élet mellett azért a szabadprogramokra is jutott idő: kirándulásra (a Folly Arborétumba és a Tücsökdomb kilátóhoz), különböző játékokra (frizbi, társas) és mély, tartalmas beszélgetésekre is volt lehetőség. 

A programok mellett volt idő a pihenésre, nem kellett rohanni sehová, nem volt programokkal túlzsúfolt a hétvége, de mégis sok lehetőség volt a szellemi életre, feltöltődésre.

Elképesztően jól éreztem magamat. Az egész helynek könnyed és jó az atmoszférája, könnyű volt figyelni a tanításokra, bemenni az Úr jelenlétébe. Remek embereket ismertem meg és jó volt közösen egy csapatként imádkozni. A közös étkezések és a túrák is nagyon tetszettek.

Teljes feltöltődésnek éltem meg szellemi, lelki és fizikai szinten egyaránt. Bízom benne, hogy ezek az élmények hosszú távon is meghatározóak lesznek az életemben.

Sok kérdéssel mentem a táborba a továbbtanulásommal kapcsolatban és rengeteg útmutatást és inspirációt kaptam az emberekkel való beszélgetésekből.

Csodálatos módon tapasztalhattam meg az én Megváltóm gyógyítását; olyan mértékben, amit soha el nem tudtam volna képzelni.