HIT GYÜLEKEZETE
2020. 05. 21.
Úszás órai vízkeresztség
Interjú Pék Lászlóval és Hambalkó Andrással (Jézus Filter Nélkül)

Képíró Ádám: Vágjunk is a közepébe! Laci, kérlek mesélj arról, hogy honnan is jöttél és milyen kiindulási helyzetből kezdődött az egész történeted!

Pék László: Egy felvidéki falunak, Tallósnak a végén nőttem fel és szinte magától értetődött az, hogy focizzak, mivel ott laktunk a pálya szomszédjában. Nem megtért keresztény családban nőttem föl, hanem a keresztény kultúra hatása alatt lévő családban, katolicizmusba születtem bele.

Ádám: A szüleid gyakorolták is ezt a vallást?
Laci: Nem, igazából a nagymamámmal jártam el misékre. Szombatonként futball meccs volt, utána diszkó, másnap reggel mise. Tehát szellemi kavalkád volt. Összességében igazából éltem a tinédzserek átlag életét: iskola, buli, alkohol. Ezek mellett még sportoltam. Ekkor még sem a filozófiával, sem a teológiával nem álltam kapcsolatban, egyedül az irodalom állt hozzám közel.

Ádám: Hogyan ismerted meg Bandit?

Laci: A gimnáziumban lettünk osztálytársak.

Mikor először ránéztem, azt hittem, hogy ő az osztályfőnök, ugyanis zakóban és öltönyben jelent meg az évnyitón.

Nekem az volt az első benyomásom, hogyha valakivel nem akarok megismerkedni, akkor az ő. De talán folytassa innen ő.

Pék László és Hambalkó András

Hambalkó András: Az én első benyomásom is vegyes és furcsa volt leginkább. Azt tapasztaltam, Laci nem is akar velünk igazán kommunikálni. Ha megtette akkor is lesütött szemmel, maga elé beszélt. Utólag mesélte el, hogy megvetően tekintett a környezetére, úgy tekintett ránk, hogy “stréberek ezek, kik közé jöttem...”.

Fodor Levente: De most már jó barátok vagytok, nem?
Bandi: Ezek a kezdeti előítéletek hamar leomlottak köztünk, és egy nagyszerű osztályközösség tagjai lettünk, ahol senkit nem rekesztettünk ki, nem is hagytuk, hogy valaki a perifériára sodorja önmagát. Én úgy éreztem magam, hogy végre keresztényként is ki tudom magam fejezni. Az egy olyan környezet volt, hogy egy baráti beszélgetés során azt tapasztaltam, hogy teljes őszinteséggel, nyíltsággal önmagunk tudunk lenni, nagyon jókat beszélgetni bármiről, így a Bibliáról is. Ez rám is nagyon jó hatással volt, ki tudott fejlődni bennem az az ember, aki szerettem volna lenni. 

Levi: Neked Bandi, hogyan alakult a kapcsolatod Istennel?
Bandi: 3-4 éves lehettem, mikor anyukám rátalált egy gyülekezetre Galántán, ahova el is kezdett járni. Ott a bibliai tanítások hatására az emberek valóságosan meg is élték az Istennel való kapcsolatukat.

Olyan emberekkel kerültünk kapcsolatba, akiknek élő kapcsolatuk van a Bibliával, és amit olvasnak, azt tényleg elhiszik és meg is valósul az életükben. Ez nagyon magával ragadott, de gimis koromban jött el az, amikorra kifejlődött bennem, hogy már vállaljam is azt, ami a szívemben van.

Laci: Bandi nagyon kommunikatív volt,  mindenkivel leállt beszélgetni, folyamatosan vitázott. Kicsit olyan volt, mint Pál apostol, aki Athénban mindenkivel szóba állt és beszélgetett a piacon. Igazából a művészet volt az, ami kapocs kezdett lenni kettőnk között. Ő zenélt, én meg verseket írtam. Aztán megzenésítette egy-egy versemet, amik nagyon népszerűek lettek a suliban és azon kívül is.

Levi: Azon kívül is?
Laci: Bandi még országos versenyen is indult egyes művekkel.

Pék László és Hambalkó András

Ádám: És Bandi közben nyomta neked az Igét?
Laci: Mivel volt egy közös érdeklődési kör, volt téma, de tudtunk másról is eszmecserét folytatni. Így beszélt Istenről.

Elmondta, hogy ő nem egy elvont lény, nem szobrokban van, hanem személyes kapcsolatba lehet kerülni vele.

Az Énekek Énekét mutatta meg először. Mondta, hogy itt olvashatok Isten érzelmeiről, hogy milyen romantikus személy az Isten. Énnekem ez nagyon megtetszett, gondoltam is magamban, hogy “de jó, hogy ilyen művészlelkű az Isten, és erről ír is a Biblia!” Úgy emlékszem ez volt az első mozzanat, hogy elkezdtem olvasni a Bibliát, addig nem is olvastam.

Levi: Az első mozzanat? Ezek szerint ezután elkezdted gyakrabban forgatni?
Laci: Bandi mondta, hogy olvassam úgy a Bibliát, mintha én lennék Timóteus, és nekem íródna. Úgy gondolom, hogy Isten a 2. Timóteus 3:5 alapján szólt hozzám először, ami így hangzik: “Kiknél megvan a kegyességnek a látszata de megtagadják annak erejét és ezeket kerüld!” Ez volt az az ige, amin keresztül Isten konkrétan megszólított. Arra jöttem rá, hogy sok olyan ember él a keresztény kultúrában, akiknél megvan a kegyességnek, vagy pontosabban az istenfélelemnek a látszata, tehát egy kulturális keresztény mázzal be vannak kenve, de annak az erejét megtagadják. Ott kezdett el érdekelni engem, hogy milyen az Isten ereje. Én szeretném megtapasztalni az erejét, nemcsak a látszatát akarom!

Ádám: Bandi, ebben te segítetted a Lacit?
Bandi: Sokáig vártam hogy mi lesz, beszélgettünk, imádkoztam azért, hogy Isten segítsen neki ebben a folyamatban és hogy ismertesse meg magát vele. Úgy tudtam csak segíteni, hogy találtam olyan részeket a Bibliában, amelyekről úgy gondoltam, megszólíthatják őt és megmutattam neki azokat, de a többit Isten Szelleme végezte el benne.

Levi: Így jutottál el a megtérésig Laci?

Laci: A megtérésem egy nyáron történt, konkrétan augusztus 20-án, nemzeti ünnepen, pont mint a vízkeresztségem, ami október 6-ára esett. Szóval éppen azon gondolkodtam, hogy őszintének kéne lennem: most akkor vagy megtérek, vagy hagyom ezt az egészet.  Megerősödött bennem az előbbi. Ez a döntés számomra egyet jelentett azzal, hogy elszakadok az addigi életemtől. Ugye még elég fiatal is voltam, tehát elég határozott döntést kellett meghoznom. De hát Bandi azt nem mondta, hogy ha megtérsz akkor minden az öledbe fog hullani!

Elmondta, hogy a kereszténység jár áldozattal is, de megéri, mert az üdvösség az ami kockán forog!

Szóval elmentem és elmondtam a megtérők imáját, kértem Istentől a bűneim bocsánatát, és elmondtam neki, hogy az ő fiát, Jézust akarom követni ezután. Aztán erről beszámoltam a szüleimnek. Ők még nem is viselték ezt rosszul, de a futball edzőm felhívta őket azzal a képtelen állítással, hogy egy olyan szektába tértem meg, ahol vért isznak, illetve öregasszonyokat erőszakolnak meg. Erre elég mérges lett apám...

Pék László és Hambalkó András

Ádám: Szóval ilyen volt a Hit Gyülekezetéről alkotott elképzelés a Felvidéken akkoriban?

Bandi: Igen, egyes körökben.

Laci: Sajnos nálunk még nem ismerik annyira az ébredés munkáját és a Szent Szellemnek az erejét, de hiszünk abban, hogy ez nem sokáig lesz így. Szóval, talán ezek miatt is, a vízkeresztségről hallani sem akartak, ezért ez is érdekes történet lett.

Levi: Mik voltak a megtérés következményei benned?

Laci: Egyrészt azt éreztem, hogy egy keresztény közösséghez tartozok ezáltal, de utána nem szakítottam egyből az összes bűnömmel. Mikor ezek után elmentem egy buliba csak azt éreztem, hogy nem itt van a helyem. Nagyon érdekes, hogy Bandi nekem egyetlen szóval sem mondta, hogy el kéne hagynom a bűneimet. Egyszerűen hagyta, hogy Isten Szelleme kimunkálja ezt bennem, és meghozzam a döntéseimet a saját szabad akaratomból. 

Levi: A vízkeresztségről mondtad, hogy érdekes sztori. Elmesélnéd?

Laci: Persze. Az, hogy ez a gyülekezetbe történjen, vagy elmenjek valahova, lehetetlennek látszott, ezért kénytelen voltunk úgy megoldani, hogy megbeszéltük, egy úszás óra előtt fogok megkeresztelkedni. Nagyon szerettem volna már ezt a spirituális eseményt átélni, mert vágytam arra, hogy Istennek a Szelleme megérintsen. Nyilvánvaló volt számomra, hogy Istennek van ereje, van Szelleme, és ezt meg akartam tapasztalni.

Röviden: a vízkeresztségem egy úszás órán történt meg a suliban. Úszás óra alatt alámerített a Bandi.

Levi: Micsoda? A Bandi alámerített, közben az osztály meg...

Laci: …úszott. Egy nem mindennapi óra volt ez, szerintem az örökkévalóságban is jegyzik. 
Bandi: Kicsit olyan volt ez, mint Fülöp evangélista esete, aki a szerecsen komornyiknak hirdette Jézus Krisztust miközben egy szekéren utaztak. Aztán egyszer, mikor víz mellé értek, a komornyik megkérdezte, hogy "itt a víz, mi az akadálya, hogy megkeresztelkedjek?" Erre mondta neki Fülöp, hogy "ha hiszel, akkor semmi". Tehát Lacinak a szívében is nagyon erős volt a vágy, hogy megkeresztelkedjen.

Hambalkó András és Pék László

Ádám: Utána láttátok is rajta ennek a gyümölcseit?
Bandi: Igen, és annak nagyon örültem, hogy nekem nem kellett őt vezetgetni, hogy ezt így kell, azt úgy kell. Azt szerettem volna, hogy Isten Szelleme vezesse őt, és Jézussal álljon közvetlen kapcsolatban. Nem is mondtam neki még azt se, hogy aki keresztény az azért nem szokott részeg lenni, meg ilyesmi. Rábíztam az Úrra, hogy kiformálja benne a dolgokat, aztán egyszer csak ő döntötte el, hogy most egy jó ideig nem iszik egyáltalán, és nem is ivott még a szalagavatón sem! Ott a szemem előtt játszódott le egy olyan csoda, hogy valaki az alkoholfüggőségétől teljesen szabad lesz. Most már nem bortól akart részeg lenni, hanem Isten Szellemével akart beteljesedni.

Emlékszem, mikor az alámerülése után felemelkedett a vízből, az első kérdése az volt: “és akkor most már jön a Szent Szellem is?” Én meg: “hát, igen, majd jön”.

Laci: És tényleg jött is! Pár hét múlva, éppen otthon olvastam Kenneth Hagin Kulcs a szellemi élethez c. könyvét, és közben rám szállt Isten Szelleme és elkezdtem nyelveken szólni. Akkor tudtam, hogy Isten tényleg valóságos és igazán van ereje! Nem bálványokban és nem szobrokban lakik!

Ádám: A szüleid megítélésében azóta van változás?

Igen. Áttörés szerintem akkor jött, amikor eldöntöttem, hogy a Szent Pál Akadémiára szeretnék jönni teológiát tanulni. Ez is elég határozott döntés volt a részemről, a rokonságom előtt mondtam el egy karácsonykor és hát, kinevettek. Sok mindenre gondoltak, de, hogy focista létemre teológus lesz belőlem… Időközben felkerültem a felnőtt csapatba, akkor már fizetésért játszhattam, ezért is volt meglepő, hogy a foci helyett elmegyek Pestre, és a teológát választom.

Pék László és családja

Levi: Otthagytál egy ígéretes futball karriert a teológiáért? Nem volt ez olaj a tűzre?

Nem, a felvételire már a szüleim vittek el. Látták rajtam, hogy ez a pályaválasztás határozott döntés a részemről, és ezt tiszteletben tartották. Később ők is eljöttek a Hit Parkba és Istennek hála, elmondták a megtérők imáját is! Azóta ők is hisznek az Úrban.

Ádám: Ez nagyszerű! Ha jól tudom, a teológiát már el is végezted, sőt az ELTE filozófia mesterszakot épp most fejezed be, és mész is tovább doktorira…

Laci: …igen, azonban szeretnék még egy fontos dolgot kiemelni a megtérésem utáni eseményekből. A teológia felvételi után egy ifjúsági lelkész említette, hogy Keszthelyen lesz egy tábor, ahová 1200 keresztény fiatal érkezik.  Én addig azt hittem, hogy csak 2-3 keresztény fiatal létezik, mert nem sokat ismertem a Felvidéken, csak Bandit. Elmentem hát a táborba, és hallottam, hogy prédikátor verseny is lesz. Gondoltam magamban “ezt aztán nekem találták ki, elmondom a bizonyságomat és kész!” Mindössze annyit akartam, hogy hallják az emberek azt, hogy honnan jöttem, és hogy mennyire jó az Úr! Mivel nem ismertem a Bibliát, az első fordulónál kiestem. Azonban az egyik zsűritag, pont az az ifjúsági pásztor, aki a figyelmembe ajánlotta a tábort, versenyen kívül felkonferált! Így mégiscsak lehetőségem nyílt elmondani az egész tábor előtt, hogy hogyan érintett meg Isten és mennyire fantasztikus dolgokat cselekedett az életemben!

Aktuális híreink