A stressz kezelése és


legyőzése a Biblia alapján

#stressz
#felelem
Király Tamás | 2020. 02. 25.
Interjú Üveges Bálinttal
A Hitrádió Igeidő című műsorában Király Tamás műsorvezető beszélgetett Üveges Bálinttal.

Mit mond a Biblia a stresszről?

A stressz modern kifejezés, annyit jelent, hogy az ember lelke nyomás alatt van. Ilyen értelemben a Biblia is sokat foglalkozik ezzel az állapottal. Az Ige erre a szorongás szót használja, Jézus arról beszél, hogy az utolsó időkben a nemzetek szorongani fognak a kétség miatt. A szorongás szó a görögben úttalanságot, útnélküliséget jelent. A legnagyobb stresszt a bizonytalanság váltja ki, tehát a görög szó nagyon találóan leírja ezt az állapotot. Ebből kiderül, hogy a stressz első számú forrása a kétség, a bizonytalanság. Ennek legalapvetőbb oka a Jézusban és a feltámadásban nem hívő embereknél a haláltól való félelem.

Hosszú ideje fennálló, valóságos problémák (munkahelyi problémák, a gyerekekkel való gondok, anyagi nehézségek, betegségek, családtagok problémái) is okozhatnak stresszt?

Igen, és ha a stresszes állapot tartósan fennmarad, akkor az káros hatással lesz az ember szervezetére. Erre mondja Jézus, hogy aggodalmaskodással egy arasszal sem tudjátok a termeteteket megnövelni. Péter apostol pedig azt mondja, hogy minden gondotokat az Úr vállára vessétek, mert neki gondja van rátok. Itt a Biblia két különböző szót használ, az első a tartós nyugtalanság, aggódás, ezt kell az Úr vállára vetni. Van rövid távú stressz is, amely különböző hormonok felszabadításával növelni tudja a szervezet teherbíró képességét.

Ilyen a sportolóknál a célbajutás előtt, a célbaérést segítő adrenalin felszabadulása?

Igen, de ha a stresszes állapot tartósan fennmarad, akkor az káros hatással lesz az ember szervezetére.

A hosszútávú stressz komoly károkat okoz az ember személyiségében, nem?

Péter apostol azt mondja, hogy minden gondotokat az Úr vállára vessétek, mert neki gondja van rátok. Jézus az utolsó időkre vonatkoztatva azt mondta, ne engedjük, hogy az egzisztenciális gondok megnehezítsék a szívünket. Vigyázzatok, és imádkozzatok! Itt a rendszeres szellemi munkavégzésre szólít fel.

Világi pszichológusok gyakran hangoztatják, hogy a stressz egyik ellenszere a transzcendentális igények betöltése, az önmagunkból való kilépés.

Ezért javasolják a jógázást a gyakorlati materialista világnézet szerint, és nem tudják, hogy ez milyen további függőségekhez vezet. A 21. század csapdái közé tartozik a határidők szorítása és a funkcióhalmozás a megélhetés érdekében. A vélt vagy valós elvárások is okozhatnak stresszt, ezek tulajdoníthatók szülőknek, tanároknak, főnöknek, és ez személyiségfüggő, hogy ki, kire hárítja a vélt elvárásokat. Jézus Krisztus is azt javasolja, hogy lépjünk ki a szellemi-lelki terhek, a hosszú távú stressz alól, és lépjünk be a Szent Szellem jelenlétébe, hogy felszabaduljunk, mert a tartós stressz megnehezíti a szellemi életet.

Legyőzni a stresszt

Van arra példa a Bibliában, hogy valaki tartós stresszel küzdött?

Igen, Dávid nagyon stresszes életet élt. Barlangokban bujkált, állandó fenyegetés alatt volt. A Zsoltárokban jól látjuk, hogy őszintén szembenézett helyzetével, és hogy hogyan imádkozott. Dávid emigrációba kényszerült, elrabolták a feleségeit, gyermekeit, porrá égették az otthonát, mindenből kiforgatták, pedig felkent király volt, és így sokáig nem tudott önazonos lenni.

A modern világban az emberek úgy cikáznak a stressz-faktorok között, hogy azokat észre sem veszik. Mik ezek a Bibliában?

Igen, említettem az idő-stresszt, a funkcióhalmozást, az állandó anyagi elégedetlenséget, ami nem szegénység, hanem mindig valami újabb anyagi cél kitűzése. Az anyagi elégedetlenséget legjobban a hálaadással lehet kezelni. A következő stresszfaktor a bűntudat. Dávid zsoltáraiból látszik, hogy amíg nem nézett szembe a bűnével, addig a bűntudat komoly testi-lelki elváltozásokat okozott benne. A vélt vagy valós elvárások is okozhatnak stresszt, ezek tulajdoníthatók szülőknek, tanároknak, főnöknek, és ez személyiség-függő, hogy ki, kire hárítja a vélt elvárásokat. Jézus figyelmeztet arra, hogy ezek a korszak sajátosságaiból fakadó stressz-faktorok elfojtják az Igét, ez azonban nem a prédikált Igére, a rémára vonatkozik, hanem a logoszra. Nem tud az ember odafigyelni a Bibliára, a prédikált Igére, a mindennapi gondok cikáznak a fejében, és elterelik a figyelmét.

Van olyan ember, akire a stressz-faktorok nem hatnak?

Minden emberre hat a stressz, hiszen nem inkubátorban élünk. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ne féljünk a stressztől. Ekkor ugyanis a rövidtávú stressz kedvező hatásai sem jelentkeznek, mert nem szabadulnak fel a megfelelő hormonok. A rövidtávú stressz természetes. Isten ültette be az emberbe ezt a működési módot. Amire figyelni kell az a hosszútávú tartós stressz, hogy ne maradjunk ez alatt. Ez különösen férfiaknál fontos, hogy azon az úton vannak-e, amelyen lennünk kell. Különösen egy férfi esetében, ha nincs a maga útján, úttalan helyzetben van, fontos, hogy ezzel őszintén szembenézzen. Benne van a kultúránkban, hogy ne lelkizzünk, ne foglalkozzunk az érzelmeinkkel, különösen egy férfi ne.

Nyilván nem is kell mindenkinek beszélnünk az érzelmeinkről, meg kell lenni annak a néhány vagy akár csak egy embernek, akinek mindent őszintén elmondunk. Különbséget kell tenni a lelkizés és a lelki kompetencia között.

A lelkizés az önsajnálat céltalan kifejezése, nincsen benne tudatos kiútkeresés. Ez olyan, mint amikor egy beteg ember orvoshoz menet fűnek- fának elmondja a baját, pedig ezt az orvosnak kellene elmondania és ő így tudna segíteni.

A stressz testünkben, lelkünkben, szellemünkben is megjelenik?

Igen, ez a szétválasztás csak papíron létezik, mert a Biblia alapján mi tudjuk, hogy az ember testből, lélekből, szellememből áll. Az érzelmeink is hatnak testünkre, lelkünkre, szellemünkre, erre jó példa, hogy Izsák is evett egy jót, és utána áldotta meg a fiát. Fontos a lelkünk, érzelmeink gondozása. Istennek is van lelke, ez is hozzátartozik az istenképűségünkhöz. A vérfolyásos asszony története is jól illusztrálja ezt. Jézus korában élt Izraelben, és a törvény miatt nem érintkezhetett a társadalom tagjaival, amihez ugyanis hozzáért, vagy amire leült, az tisztátalan lett. Ismerőseinek azt is vállalniuk kellett, hogy ha meglátogatják, estig tisztátalanok lesznek. Nyilván ez az asszony kirekesztett állapotban volt, és nagyon szorongott, még a mindennapi szükségek betöltése is nagyon nehéz volt számára. Szorongva ment az emberek közé, és titokban igyekezett ellopni gyógyulását Jézus Krisztustól, nem mert őszintén szembenézni a helyzetével. Az asszony titokban érintette meg Jézus köntösének imabojtját, Jézus azonnal megérezte, hogy szellemi erő áradt ki belőle, és megkérdezte, hogy ki érintette meg a tömegben. Nem információszerzés miatt tette ezt, hiszen ő pontosan tudta. Eleinte mindenki tagadta, tehát az asszony is, de Jézus bizalomgerjesztően ránézett, hosszan nézte, felkeltette a bizalmát, és az asszony őszintén elmondta, hogy milyen betegségből gyógyult meg. Erre mondta Jézus: meggyógyultál, eredj el békességgel, tehát mind testében lelkében és szellemében meggyógyította. Az asszony szó nélkül elmehetett volna, és meg is gyógyult volna a testében, de Jézus a lelkét is meg akarta gyógyítani, hiszen tizenkét évig folyamatos stresszben élt. Ez az őszinte szembenézés, és hogy a szájával is kimondta a baját, teljesen helyreállította őt.

Stressz

Akkor tulajdonképpen a stressz legyőzéséhez arra van szükség, hogy őszintén szembenézzünk a helyzetünkkel?

Abszolút, és ezt a dolgot hívják a pszichológusok érzelmi kompetenciának, hogy őszintén szembenézünk az érzelmi állapotunkkal. Ennek első eleme a tudatosítás, az érzelmek tudatos feldolgozása, erre mondja Pál apostol is, hogy a mi régi, rossz természetünk a Krisztussal együtt megfeszíttetett. Fontos az érzelmi életünk tudatosítása, a lelkünk ugyanis jórészt a régi romlott természetünkhöz kötődik. Fontos megkülönböztetni az Isten eredeti elképzelése szerinti lelki funkcióinkat, különösen az érzelmeink területén, a bűnbe esett természet romlott lelki funkcióitól.

Az önismerethez elengedhetetlen a Szent Szellem, a Szent Szellemmel való kapcsolatunk, mert a világi tréningek is sokat beszélnek erről, de nem megfelelő módon.

A tudatosítás, a felismerés mellett az érzelmi kompetencia része a kimondás is.

Ezt a célt szolgálja az imádkozás is. Héber eredetiben az imádkozás ítélettételt jelent. Közös ítélettételt Isten Igéje alapján tudunk tenni. Mi a jó, és mi a rossz.

Kell egy folyamatos műhelymunka, közös megbeszélés, közös ítélettétel, ez egyben egy folyamatos visszajelzés is, hogy elkerülhessük az öncsalást. Az érzelmi kompetencia része az is, hogy különbséget tegyünk a megfelelő és a nem adekvát válaszok között. Erre utal Péter is, hogy megszabadultunk apáinktól örökölt hiábavaló életünktől. Az élet szó hajlamokra, szokásokra vonatkozik. Az a kérdés milyen alkatot örököltünk, hajlamosabbak vagyunk az elfojtásra vagy a mártíromságra? Nekem sokáig gondom volt ezzel, megnehezteltem emberekre, mert nem segítettek, aztán eszembe jutott, hogy kérjem a segítséget. Én hajlamos voltam empátiára, és elvártam, hogy mások kérdés nélkül is kitalálják azt, hogy mire lenne szükségem, és ebből kellett megtérnem. Sok emésztőszervi szív és érrendszeri betegség oka lehet a stresszes állapot feldolgozatlansága, a stressz állandó lenyelése. Egyszer egyik világi munkahelyemen egy munkatársam nagyon kedves volt, mindenkinek mindent megtett, amit tőle kértek, lenyelt minden stresszt, de amikor egyedül maradtunk, úgy adta ki a felhalmozott stresszt, hogy káromkodott, mint a vízfolyás, ez pedig nekem jelentett állandó stresszforrást. Engem olyan emésztőrendszeri betegség támadott meg, ami fiatal korban igen ritka. Hosszas mérlegelés után arra jutottam, hogy otthagytam azt a munkahelyet, így felszámoltam azt a stresszforrást. Imádkoztunk, többször kiáradt a Szent Szellem a gyülekezetben, dicséretet énekeltünk, tanításokat hallgattam, egyszer csak meggyógyultam. A vérfolyásos asszony Jézus imabojtján ragadta meg ezt. Isten rendelte, de már üres rendelet, tradíció lett, mégis tudta a kegyelmet közvetíteni. Nekünk is fontos, hogy az Isten által rendelt, de már megszokott dolgokat hittel közelítsük meg. A lelkünk szempontjából fontos az őszinte kommunikáció.

Király Tamás | 2020. 02. 25.