Régészeti leletek és a Biblia

   Mit értünk bibliai régészet alatt? Létezik-e ez a fogalom?

1825-ben Edward Robinson, keresztény kutató Eli Smith bejrúti misszionáriussal végigjárta a Szentföldet, azokat a helyeket, amelyeknek arab nevei hasonlítottak a bibliai héber nevekre. Ugyanis a helynevek megőrzik a régi formájukat, és több száz olyan helynevet találtak, amely alapján a bibliai helyszíneket beazonosították. Igazából a bibliai régészet Edward Robinsonnal kezdődött.

   Hogy áll ma ez a szakma?

Nagyon rosszul! Még a bibliai régészet fogalmát sem lehet használni amerikai egyetemeken, abszolút diszkreditálták tudományos körökben.

   Mi ennek az oka?

Általában a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásokhoz való viszonnyal függ össze. Az amerikai elit egyetemeken nagy támadás van ez ellen az értékrend ellen. Ma már sziro-palesztinai régészet kifejezéssel helyettesítik ezt a nevet.

   Érdekes, pedig annyi "apróságot" találtak már, aminek a jelentősége nagy, mert kapcsolódik a Bibliához, és úgy gondolnánk, hogy tudományos berkekben is utat nyit az ilyen típusú régészetnek.

Nem ez történik. 1993-ig Dávid királynak a létezését is kétségbe vonták azok, akik a Biblia hitelességét is megkérdőjelezték. ’93-ban találtak egy magas követ, egy sztélét Feldamban (egy észak izraeli város), és ezen szerepelt arámi nyelven a Dávid házából származó júdeai király neve. Ennél konkrétabb bizonyíték nem is kell. Még Israel Finkelstein archeológus professzor is elismerte, hogy ezek után nehéz letagadni, hogy létezett egy júdeai király, de ennek jelentőségét megpróbálják lekicsinyíteni.

   Ezzel összefüggésben a Biblia történelmi hitelességét sem ismerik el?

A nagy egyetemeken a Bibliát kései alkotásnak tartják, némelyek szerint perzsakori, Ezsdrás idejéből valónak gondolják. Erre következtetnek abból, hogy Israel Finkelstein - aki az izraeliták betelepülését kutatja 25 éve - azon a területen, ahol a zsidók éltek, nem talált sertéscsontokat az ásatások során. A környező településeken, ahol nem éltek zsidók, ott viszont találtak. Erre ő azt mondta, hogy nem tudja, mi lehet az oka, mert a Törvény csak jóval  később keletkezett, ami tiltotta a sertéshús fogyasztását.

Miközben tudjuk, hogy Mózes törvénye jóval korábban lépett életbe, és a betelepült zsidók már e szerint a törvény szerint éltek. Tehát még a bizonyítékot sem fogadta el bizonyítéknak.  

   De azért vannak többen, mint ti is, akik kutatjátok, és próbáljátok bizonyítani a Biblia hitelességét, nem?

Amerikában is van például egy tudós barátom, James Hoffmaier, kiváló egyiptológus. Ő is azt mondja, hogy nagy a kirekesztés a tudományos világból azokkal szemben, akik a Bibliát komolyan veszik.

   Mi a helyzet Izraelben, ahol folyamatosan találnak olyan régészeti leleteket, amiknek van köze a Bibliához?

Egyetlen valllási vonatkozású egyetem van Tel-Aviv mellett, amelyik vallásos egyetem, ahol Dr. Gabriel Barkay, magyar származású archaeológus nagyon jelentős és fontos felfedezéseket tesz. Így a kutatók fogcsikorgatva hívják meg, mert olyan fontosak a felfedezései, hogy muszáj meghallgatni. A vallásos zsidók viszont kőkeményen beszólogatnak nekik, hogy márpedig a Biblia fontos és érték, és ezen áll Izrael háza. Az igazi mainstream kutatás a héber egyetemen, a Tel-avivi állami egyetemen zajlik, ők a kitüntetett akadémikusok, rájuk figyel a világ. Azonban nagy a megosztottság Izraelben.

   Térjünk át a régészeti leletekre! Izraelben létezett a kettős királyság időszaka, amikor Júda és Izrael kettévált, ezt a tényt még a szakma is elfogadja. Az ezt megelőző korokról tudsz valamit mondani, ami azt bizonyítja, hogy mindez bibliai?

Az egyik izgalmas lelet Bálám személyéhez kötődik, akinek mesébe illő az alakja a beszélő szamár révén. Bálámról konkrét adatokat találtak. Damaszkusz mellett találtak egy 70-es évekbeli kánaánita szentélyt, ahol Bálám tanításait írták fel egy falra piros és fekete betűkkel. Ez azt bizonyítja, hogy a kánaánitáknak fontos prófétájuk volt, és méltónak tartották arra, hogy megőrizzék a látomásait. Egy holland publikálta 1975-ben ezeket a látomásokat, amely ugyanazon a nyelven íródott, mint ami a bibliai látomásokban szerepel, és szövegszerű egyezés is van azzal, ami a Bibliában is szerepel.

   Ez akkor egyértelműen bizonyítja Bálám létezését.

Egyértelműen! Hebron környékén találtak olyan táblákat, amin Ábrahám neve szerepel, három táblán is megemlítik.

Az ammanon levelek között, ami Krisztus előtti 14. századból származik, az szerepel, hogy egy Jób nevű herceg betegeskedik és vigasztalják őt. Óriási hallgatás övezi ezeket a tudományos irodalomban.

   Nincs rá lehetőség, hogy ezeket tovább vizsgálják?

Az izraeli leletek kutathatóbbak, de ezek a leletek Szíriában vagy Egyiptomban vannak, és hozzáférhetetlenek ma.

   Az exodusról vagy Mózesről nem hallani, hogy találtak volna valamit ezekkel az eseményekkel kapcsolatban.

Amit találtak, az nagyon régi. Még III. Ramszesz fáraó fia állított egy sztélét, egy kőoszlopot 1209-ben, amin szerepel Izrael népének a neve. Ezt annak a bizonyítására szokták felhozni, ami azt bizonyítja, hogy addigra a zsidók átkeltek a Vörös-tengeren, és megindult a honfoglalás. Ez egy kairói múzeumban van. Az arab tavasz óta nem tudjuk, mi történt vele, mert többször is kifosztották a múzeumot. Csak remélhetjük, hogy egy nagyon hátsó, elrejtett szobában tartják, és nem törték össze. A múzeumot most tankok őrzik.

   Ha jól tudom, a bírák korából is maradt fenn valami.

Sámson és a filiszteusok korszakából maradtak fenn régészeti leletek, de Sámson neve ezeken nem szerepel.

Viszont megtalálták a Gát, filiszteus városban levő templom oszlopokat, melyeket Sámson döntött össze, és ezeket a régészet igazolta.

   Tudsz még valamit ebből a korszakból?

Egyik kedvenc leletem az az írott cserépdarab, melyen az írott ábécé szerepel az egyik oldalon, a másik oldalán egy gyerek ákom-bákom írásával szerepelnek az ábécé betűi. Ez bizonyítottan a 11. századból származik. Ez a kananiták legkorábbi írásos emléke. A Bibliában szerepel, hogy Józsué katonái az egyik kanani város elfoglalásakor elfogtak egy gyereket, aki felírta nekik a város vezetőinek a nevét. Ezt sokan tagadták, mert azt mondták, hogy ekkor nem tudtak írni. Pedig ez a lelet bizonyítja, hogy tudtak, mert az osztrakonokon egy gyerek írása szerepel abból a korból.

   Egy keresztény számára nem az a legfontosabb, hogy régészeti leletekkel bizonyítsa a Biblia hitelességét, hanem a hit.

Isten úgy fogalmazta meg a Bibliát, hogy adott kapaszkodókat, hogy el tudjuk helyezni térben és időben a történéseket. A Koránban nincs ilyen. Ott vannak kijelentések, kinyilatkoztatások, de hogy mikor történt, arról nincs semmi fogódzó.

   Egy történelemtanárnak ennyivel is izgalmasabb a Biblia, ami tele van történelmi utalásokkal.

Ez nem véletlen. A próféciákban van a legtöbb korra, időpontra való utalás. Isten miért tartotta vajon fontosnak, hogy leszögezze időben a dolgokat?

   Szerinted mi volt Isten szándéka ezzel?

Úgy látom, hogy a történelem nem önmagáért való dolog, hanem az, hogy elhiggyék az emberek, hogy valóban igaz, valóban megtörtént. Például leszögezi, hogy Ézsaiás Nabukodonozor első évében látta azt a bizonyos látomást.

Ezt le lehet ellenőrizni. Isten nem véletlenül adja ezeket a leleteket sem, amik megerősítik a Bibliával kapcsolatos hitünket.

   Tudjuk, hogy Izraelben Dávid városát ezerrel kutatják. Ez változtat valamit a nézetükön?

Jelenleg ez a legfontosabb ásatás Izraelben. Eilat Mazar az ásatás vezetője, aki Benjamin Mazar unokája, aki Izrael államának megalakulásakor az egyik első régész volt. Ezért is kaphatta meg ezt a fontos helyet, bár ő a héber egyetem professzora, de hisz a Bibliában. Itt nem áshat akárki. Ő az 1990-es években megtalálta Dávid városának alapjait. Azóta is kerültek elő leletek, például Nehémiás korából levő városfalat is sikerült kiásnia. Várjuk, hogy olyan dolog kerüljön elő a Dávid városából, ami az egységes királyságból, Salamon korából származik, de sajnos nem lehet ásni a Templom-hegyen.

   Mi lenne az, amire van esély, hogy megtalálják?

Amit a legjobban szeretnék, az a királyi archívum. Olyan agyagtáblák, „levéltár”, amely létezett Dávid városában. A babiloni fogság idejéből találtak ilyet, a pecséteken látni Jeremiás szolgájának a nevét, és ott volt a pecséteken az egész Jeremiás könyvének az összes szereplője. A ’60-as években találták meg. A probléma az, hogy arab kézen van az a terület, ahol Dávid városa van, és amikor egy arab házat meg tudnak vásárolni, akkor azt le kell bontani, és a helyén kezdenek el ásni, ez olyan, mintha mozaik kockából állna össze. Egyben nem tudják kutatni.

    Dávid korszakából, Góliátról is találtak valamit, úgy tudom.

Előkerült Gát városából, amely Góliát városa volt, egy osztrakon, egy írott cserépdarab, melyen Góliát neve szerepel filiszteus írással.

   Van esély arra, hogy az ugyanaz a személy?

Van esély rá, bár azt tudjuk a Bibliából, hogy két Góliát is létezett, elképzelhető, hogy ez a név tágabb körben használt név lehetett a filiszteusoknál.

   Úgy tudom, hogy a filiszteusok eredete, királyi családjára vonatkozóan is kerültek elő dolgok.

Igen, pontosabban Ákis királynak a dinasztiáját sikerült Ekron, egyik filiszteus település ásatásán a felszínre hozni. Ákist valahonnan Görögország területéről lehet eredeztetni. Régebben felvetették, hogy a mükénéi görögséggel van kapcsolatuk a filiszteusoknak, bár a Biblia Hámtól származtatja őket, úgyhogy ez nem stimmel, de lehet, hogy kulturálisan asszimilálódtak a görögökhöz.

   Salamonnal kapcsolatban azt mondja a Biblia, hogy ő egy dicsőséges korszak királya volt. Ennek mintha semmi nyomát nem találnánk.

Előkerültek Megiddo, Hazor, Beér Seva vidéki városokban hatalmas építkezések nyomai, híres lóistállók, amik több száz ló befogadására voltak alkalmasak, hatalmas városfalak, hatsam kapukkal, óriási föníciai mintákkal díszített oszlopfők, amelyek Salamon építészeti örökségei.

   Várható, hogy még találnak valamit?

Találtak egy osztrakont, Saul legkisebb fiának, Isbálnak a nevével, és felmerült, hogy Saulról nincs régészeti lelet.

Azt hiszem, hogy Salamont is rossz helyen keresik, ugyanis a Biblia azt mondja, hogy másik neve is volt, Jedidjah. Mi van, ha a kortárs egyiptomiak a hettiták, Jedidjah néven ismerték?

   Elmondhatjuk, hogy nagyon sok minden utal bibliai eseményekre, ami azt bizonyítja, hogy a Biblia nem légből kapott történetekről beszél? A babiloni fogságról már nagyon sok minden maradt fenn...

Olyan sok minden maradt fenn ezzel kapcsolatban, hogy megszűnt a szkepticizmus is. Rengeteg lelet van Babilóniában.

   Kiemelnéd a legjelentősebbeket?

Az egyik legjelentősebb az 1880-as években a nippuri ásatások területén, ami Irak területén van, olyan számadást találtak ékírásos táblán, amely Jojákim király és öt fia számára egy királyi udvartartás által kiutalt olajat, és más dolgokat tartalmazott. Azt tudjuk, hogy Jojákim királyt Nabukodonozor fogságba vitte, és élete végéig ott volt Babilonban. Van egy, ami még nincs publikálva, de nagy lázba hozta a régészeti társadalmat, ezek az al-jahudi feliratok Babilonban kerültek elő, több száz ilyen arámi feliratú táblát találtak. Ezeket Chicagóba vitték az orientalisztikai intézetbe, amiket a fogságban levő zsidók írtak, de csak kevesen tekinthetnek bele ebbe az archívumba. Időnként tartanak konferenciát, és egy-két táblát bemutatnak. Nagyon sok izgalmas dolog fog kiderülni.

   Mi a helyzet a Kürosz cilinderrel?

Ez egy agyaghenger, amikre szövegeket írtak, és beépítették a templomok falába. Jó állapotban kerültek elő.

Ezeken Kürosz rendelete szerepel, amelyben megengedte, hogy a babiloniak által elhurcolt összes nép visszatérhessen a hazájába, és a saját isteneinek a tiszteletét helyreállítsa.

    Ez utal a zsidóságra is.

Pár éve Kínában megtalálták egy lócsonton Kürosz szövegének a másolatát perzsa nyelven.

   Hogy került az oda?

Úgy, hogy a perzsák birodalma Kína nyugati részéig nyúlt. Ott is ezt a rendeletet publikálták, csak ott nem volt agyaghenger, így lócsontra írták rá.

   Térjünk át az Újszövetségre! Jézus Krisztus létezésével kapcsolatban lehet-e bármilyen konkrétumot találni?

Most már egy olyan korszakról van szó, ahol a rómaiak nagyon magas szintű irodalmat, történelmi irodalmat fejlesztettek ki. Ezekben, a Jézussal kb. 100 éven belüli kortárs íróknál,  történészeknél már szerepelnek utalások Jézusra és a kereszténységre is. Ezek Suetonius, Seneca, Tacitus és Josephus Flavius, aki a zsidó felkelők egyik vezére volt, és a rómaiak udvari történetírója lett.

     Az evangéliumok közül János evangéliumát kérdőjelezik meg leginkább. Miért?

Szerintem azért, mert a János evangéliuma a legkülönlegesebben szellemi, a legtöbb kijelentés van Jézus Krisztusra mint Isten Fiára vonatkozóan, és a Szent Szellemre vonatkozóan. A Máté, Márk, Lukács evangéliuma szinoptikus, vagyis életrajzi, de Jánosé teljesen különálló.

   Úgy tudom, hogy a János evangéliumának a legrégebbi példányát találták meg.

Ez is az Úr humora. A legrégebbi újszövetségi papirusz, amely mindössze húsz évvel későbbi a János evangéliumának lejegyzésénél. Ez a 10. fejezetéből való.

Egyiptomból származik, és 120 körül olvasták már Egyiptomban János evangéliumát, amit 100 körül írt János Efézusban.

   Számos helyszínről is sikerült már beazonosítás, mint például a Bethesda tava, Siloám tava. A Holt-tengeri tekercseknek mi volt a legfontosabb jelentősége?

Az a nyolcszáz ószövetségi biblia kézirat, héber, arámi és görög nyelvű kézirat, némi vitát generált az ószövetségi biblia szövegének hitelességével kapcsolatban. Ma már mindenki elismeri, hogy a legjobb szövegváltozat a maszoritikus szövegváltozat, amit mi is olvasunk, és a Károli fordítás is ebből készült