Mit csinál a világ első bébi


influenszere?

#influenszerek
#Marketing
Varga Zoltán | 2019. 12. 05.
Interjú Dr. Baracsi Katalinnal
A Hit Rádió Középpont című műsorában Varga Zoltán műsorvezető Baracsi Katalin, internetjogászt kérdezte a világ első baba infleuncerének jogszerűségéről és a szülők felelősségéről.

Svédországban az egyik áruházlánc megalkotott egy virtuális csecsemőt, a neve Elis, aki az Instagrammon kommunikál marketingcélból. Milyen kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban?

Azt tudjuk, hogy  vannak influenszerek, akik a közösségi médiában vásárlásra ösztönöznek bennünket, de újdonság és extrém helyzet, hogy ezúttal egy csecsemő teszi ezt. Kifejezetten gyerekes családokat céloz meg, hogy annak az áruházláncnak a termékeit vegyék meg. Érdekes, hogy az influenszervilágban egyre trendibb, hogy fiatalabbak állítanak elő és tesznek fel videófelvételeket. Ezek között van, aki saját elhatározásból, de van, aki szülői ösztönzésre válaszolva teszi. Ennek nem biztos, hogy mindig pozitív a kicsengése. Egy 3 éves gyerek tudja, hogy neki csak játszania kell a videóban, aztán a szülőkhöz kerül az anyagi ellentételezés. De mi van akkor, ha a gyerek már unja a játékot, kinőtt belőle, unalmas és terhes lesz számára, hogy állandóan az online térben van? Ez gyermekjogi kérdéseket vet fel. Egyáltalán ki lehet használni a gyereket ilyen módon?

A jogi szabályozás ad ehhez egyértelmű útmutatást?

A digitális világ egy kicsit mindig előttünk jár, így a jogalkotóknak is fel kell hozzá nőnie! De az örökérvényű szabály, hogy a gyereket nem tesszük kiszolgáltatottá vagy nevetség tárgyává, és nem tesszük olyan helyzetbe, ami az értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Azt látom, hogy sokszor a szülők olyan extrém helyzetekben jelentetik meg a gyereket, amit én már kiskorú veszélyeztetésének tartok, elsősorban az erkölcsi fejlődés tekintetében. Eljön az idő, amikor a gyerek már véleményt tud nyilvánítani, és az online térben megjelenő videók kínos, kellemetlen pillanatot okoznak  a gyereknek, és lehet, hogy éppen a szülők által feltett videófelvétel okozza a gyerek online térben történő bántalmazását. Ezt a szülőknek alaposan végig kell gondolni! Elis esete azért extrém helyzet, mert ő egy virtuális gyerek. Egy átlagos felhasználó (egy tizenéves) mit gondol vajon Elisről? Mire is vágyik a most született kistestvére az alapján, amit a bébi influenszertől látott?

Elis esetében a grafikusok által megálmodott szerep mögött én ugyanazt az analógot látom, amikor a professzionális játékprogramokban megjelenő motivációk ellenségeskedésre, harcra ösztönzi a gyereket, ami káros hatással van a fejlődésére. Ez egy rossz minta lehet, mert azt gondolhatják, amit egy virtuális gyerek meg tud tenni, azt egy élő gyerek is. Ebből bizniszt lehet csinálni. És ez a másik gond: ha ezt vállalkozásból teszik, akkor ez nem gyermekmunka?

Ezt a lehetőséget is felveti. Például Amerikában egy 7 éves kisfiú vezeti a listát a gyerek influenszerek között, de már problémák vannak körülötte, mert a szülők komolyan visszaélnek a helyzettel, ezt már a gyermekjogvédők is felvetették. A szülők azzal védekeznek, hogy csak olyan dolgot tehet a gyerek, amihez kedve van és a korának is megfelelő. Attól tartok, hogy ebben a fejlődő korban ez a kedv változik, és egy idő után terhessé válhat a mindennapjaiban. Ha mindez egy 3 éves gyerekkel történik, vajon a 0-3 éves gyerek beleegyezését adja, hogy belőle sztár legyen az interneten? Mivel ezt nem tudja megtenni, akkor szinte belekényszerítik ebbe a helyzetbe, és a későbbiekben nem biztos, hogy jól fog neki esni, hisz nem biztos, hogy szerette volna csinálni. Egy szülőnek az online térben is vigyázni kell a gyerekére, hogy minél kevesebb digitális lábnyoma legyen. Ha elér abba a korba, amikor már döntésképes, és kipróbálná magát, akkor támogassák a szülők, de csak addig, amíg ez nem terhes a számára, és nem teremthet egyoldalú visszaélést. A jogi helyzetet tisztázni és rendezni kell! Ha magyar helyzetre vetítjük a dolgot, a Gazdasági Versenyhivatalnak már van állásfoglalása azzal kapcsolatban, ha valaki szponzorált tartalmat jelenít meg. Ez azt jelenti, ha egy terméket jelenít meg valaki a videójában, akkor a szabályokat be kell tartani, vagyis a videó elején vagy végén közölni kell a követőivel, hogy azért jeleníti meg a terméket, mert azért anyagi ellenszolgáltatást kap.

Ez pozitív abból a szempontból, hogy letisztázza a motivációt, hogy ez üzleti célból történik. Viszont ennek kisgyerekkorban levő veszélye az, hogy nem biztos, hogy a gyerek döntése. Jól áll neki, aranyos, ezzel pedig növelni lehet a nézettséget. Később azonban a gyerek számára kellemetlen lehet nem csak a videó, hanem annak a következménye.

Fontos, hogy folyamatos tanulásban vagyunk a digitális világ újdonságait érintően, de ami egy influenszer videójában megjelenik, az már létező valóság: reklámnak, marketingnek nevezik. A televízióban, rádióban is megjelenik a reklám, emellett a médiaműveltségnek komoly része, hogy el tudjuk különíteni a reklámot a többi műsorszámtól, például egy mesefilmtől. Láthatjuk, hogy a gyerekműsorok között általában gyerekek reklámoznak gyerektermékeket. Ha egyedül hagyjuk a gyereket ebben a világban, a reklámokat látva természetes a számára, hogy arra neki is szüksége van. El kell magyarázni neki, hogy az csak egy reklám, ami hirdet valamit, mert szeretnék, hogy megvásárolják, de nem lehet mindig mindent megvenni. Az influenszer-marketing is a szülőket a gyermekeken keresztül igyekszik megragadni. Bízom abban, hogy a most felnőtt generáció már a helyén tudja kezelni ezt a helyzetet. Elis esetében a létrehozók megfogalmazták, hogy nem csak a marketing vonalat akarják hangsúlyozni, hanem egy támogató, szülői, családi közösséget akarnak létrehozni, ami sokak számára hasznos lehet. Azonban tudni kell az egészet a helyén kezelni!

Varga Zoltán | 2019. 12. 05.