HIT GYÜLEKEZETE
Morvay Bátor
2021. 10. 08.
Küldetésünk „a város jóléte”
Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

Kezdjük egy személyes kérdéssel. Téged mi motivált abban, hogy a gimnázium elvégzése után a tanári pályát válaszd?

Eredetileg kertészmérnökként végeztem, mivel azonban már fiatalként nagyon vonzott a tanítás, ezért amikor lehetőségem nyílt rá – a 90-es években még rugalmasabb volt a szabályozás -, egy 1200 fős faluban kezdtem el tanítani. Az iskolai munkával párhuzamosan pedig elvégeztem egy biológia szakos tanári képzést.

A Hit Gyülekezetével mikor találkoztál először?

1991-ben fordultam Isten felé, amikor volt egy krízishelyzet az életemben, és a mai napig tagja vagyok a gyülekezetnek.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

Sikerült a tanári pályán maradnod?

Sajnos ebben a kis faluban végül nem volt lehetőség arra, hogy a szakmai végzettségemnek megfelelően helyezkedjek el, így miután megházasodtam, Debrecenbe költöztünk. Nagyon szerettem fiatalokkal foglalkozni és nekik segíteni, de ekkor nem úgy tűnt, hogy még lesz közöm a tanári pályához. A közigazgatásban, egy növényegészségügyi hivatalban helyezkedtem el, és 2013-ig ott is maradtam. Ebben az évben vette át a Hit Gyülekezete a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc iskolát, és mivel korábban is foglalkoztam fiatalokkal, valamint a közigazgatásban is volt tapasztalatom, megkerestek, hogy nem vállalnám-e el az igazgatóhelyettesi pozíciót. Feladatkörömbe tartozott a társadalmi-politikai szervezetekkel való kapcsolattartás, a gyülekezet és a város közötti kommunikáció lefolytatása is. Bár nehéz döntés volt, de úgy éreztem, hogy ez egy minden tekintetben közhasznú és fontos lehetőség, így elvállaltam.

 

Nem bizonytalanodtál el, amikor kitört a vihar az önkormányzat döntése körül? A helyi, sőt az országos sajtó, politikai pártok is hosszú időn keresztül foglalkoztak az üggyel.

Egyáltalán nem, mert én pontosan ismerem a tényeket, és tudtam mi az igazság.

Nagyon bátorító volt számomra az is, hogy az intézményen belül a kollégák pozitív várakozással és bizalommal fordultak a gyülekezethez és ezzel együtt felém is.

Természetesen voltak néhányan, akik felálltak és elmentek, de többen azóta már visszajöttek ide tanítani. Volt az ellenünk folytatott kampányban egy erős hangadó, aki azóta ebben az irodában, személyesen kért tőlem bocsánatot az ellenséges támadásokért.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

Miből fakadt ez a bizalom? Miért pont a Hit Gyülekezetét választotta a tanári és önkormányzati testület?

Több egyházat is megkerestek, hogy vállalják el a fenntartói szerepet. Egyedül a baptisták érdeklődtek komolyabban, de végül a tárgyalások során ők is visszaléptek. Mivel továbbra is erős volt a szándék, így felkeresték a Hit Gyülekezetét is, hogy elvállalná-e az iskola fenntartását. Több személyes találkozásra került ekkor sor, például Horváth Andrással, Mondovics Gáborral, Németh Tiborral, a gyülekezet oktatási, gazdasági és jogi képviselőivel, valamint Nemes Ákos debreceni lelkésszel és azokkal a debreceni gyülekezethez tartozó személyekkel, akik gyakorlati szinten is érintettek lettek volna a működésben.

Ezek a beszélgetések erős bizalmat és meggyőződést hoztak létre, hogy minden rendben lesz, és van perspektívája az együttműködésnek.

 

Melyek azok a szempontok, amiket ilyenkor egy város mérlegel? Miért szerették volna, ha egy alapvetően szekuláris iskola egyházi fenntartásba kerül?

Egy ilyen kisvárosban, mint Hajdúsámson, az iskola nagyon szervesen bekapcsolódik a helyi életbe, és tartottak attól, hogy az új központosított, állami fenntartási forma esetén ez a korábban harmonikus együttműködés nehézkesebb lenne. Szerették volna, hogy a városban továbbra is helyben dőljenek el a dolgok és legyen ráhatásuk a működésre.

 

A közbeszédben tényként beszélnek arról, hogy egy egyházi iskola több normatív támogatásban részesül, mint egy állami. Ez is szempont volt?

Ez valójában nem igaz, legalábbis a Hit Gyülekezete iskoláinak esetében, mert az egyházi és az egyházfinanszírozási törvény világosan kimondja, hogy minden diák után egyenlő támogatás jár az állami és az egyházi intézményeknek, függetlenül a fenntartó státuszától. A mi ígéretünk ezért nem is a plusz állami forrásokra épült, hanem egy hatékonyabb gazdálkodásra, aminek köszönhetően több fejlesztést tudunk kihozni a rendelkezésre álló lehetőségekből. Minden folyamatot átgondoltunk, így például elsők között lecseréltük az iskola elavult fűtésrendszerét egy geotermikus megoldásra, amivel rögtön milliókat tudtunk megspórolni a kiadásokban.

Ehhez hasonlóan mindig kerestük a lehetőségét annak, hogyan tudnánk jobb sáfárjai lenni a ránk bízott anyagi forrásoknak.

 

Ezzel szemben az átvételkor sokan azzal vádolták a gyülekezetet, hogy a normatív források saját célú megszerzése motiválta az átvételben…

Ilyenre sosem került sor, nem is tudnánk, mert a költségvetési törvényben nagyon szigorúan szabályozzák, hogy milyen támogatást milyen jogcímen kell elkölteni. Az állami számvevőszék és más szervek is folyamatosan ellenőrzik a gazdasági működésünket.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

A másik vád az volt, hogy az átvett iskolában kötelező lesz a gyülekezet tagjává válni és tizedet fizetni…

Ez annyira nem igaz, hogy bármely erre jogosult egyház tarthat nálunk hitoktatást, és teljes lelkiismereti szabadságban működik az intézmény. Az előítéletet az táplálta, hogy az emberek fejében még nincs szétválasztva az egyházi alapítású iskola az egyházi fenntartásútól, pedig alapvető különbségek vannak a kettő között.

 

Akkor mégis mi motiválta a gyülekezetet abban, hogy egyházként szerepet vállaljon egy alapvetően szekuláris intézmény működésében?

Ez számunkra elsősorban egy társadalmi misszió, részt szerettünk volna vállalni azokban a közfeladatokban, amik az ország jövőjét jelentik.

A Hit Gyülekezetében fontos bibliai alapelv, hogy „munkálkodjatok a város jólétéért”, és ez számunkra egy olyan konkrét lehetőséget jelent, amivel a Hajdúsámsonban élő fiatalok életben való boldogulását segíthetjük elő.

 

Van mégis szerinted a felelős gazda szerepen túl, olyan plusz érték, amit a Hit Gyülekezete tud adni az általa fenntartott iskoláknak?

Fontosnak tartom, hogy a Hit Gyülekezete egy olyan értékalapú közösség, ami keresztény hitelveken túl nagy hangsúlyt fektet azokra a közös nemzeti, morális, erkölcsi értékekre, melyek a magyar társadalom alapját jelentik. A család, a nemzet, a fiatalok jövőjét érintő kérdésekre Németh Sándor vezető lelkész és a gyülekezet folyamatosan, az aktuális kihívások, tapasztalatok tükrében reagál és értelmezi azokat, ebből pedig mi is inspirációt tudunk meríteni a munkánkhoz. Például mi is keressük annak a lehetőségét, hogyan tudjuk átadni és képviselni a következő generáció felé a nemzeti identitás és a nemzeti hagyományok megőrzését.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

Az oktatásban a szigort vagy engedékenyebb hozzáállást képviselitek?

Mi azt fogalmaztuk meg kezdettől fogva, hogy akkor lehet eredményes munkát végezni, ha megvannak hozzá a feltételek. A mi részünkről ehhez meg kell, hogy teremtsük a megfelelő környezetet és felszereltséget, a diákok részéről pedig szükség van iskolai fegyelemre, hogy jól lehessen tanulni és tanítani az intézményben.

Önmagában az nem működik, hogy külső kényszerrel próbálunk jobb viselkedést kikényszeríteni, hanem meg kell ismertetni és értetni azt, miért tartjuk fontosnak a házirendet és a szabályokat.

Éveken keresztül, fokozatosan vezettünk be ebben változásokat, törekedve arra, hogy a diákok is lássák azok fontosságát. Amit nagyon hangsúlyozunk, hogy tisztelni kell egymást és nem fogadunk el semmiféle verbális, vagy akár fizikai agressziót és bántalmazást.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

A hazai oktatásban az egyik legnehezebb kérdés az integráció. Hajdúsámsonban egyetlen iskola működik, így értelemszerűen sokféle társadalmi rétegből, szociális helyzetű családból érkeznek hozzátok diákok. Hogyan oldjátok meg ezt a kihívást?

Valóban, mivel mi körzeti iskola vagyunk, mindenkit fel kell vennünk, így nagyon nagy különbségek vannak a tanulók képességeiben, hozzáállásában és szociális hátterében.

Ennek ellenére mi nem választjuk szét őket „elit” és hátrányos helyzetű osztályokra, hanem egy osztályba járatjuk őket, hogy segítsük az integrációt, és a diákok is kölcsönösen motiválják egymást.

Azt tapasztaljuk, hogy amikor átélik azt, hogy a tanárok tényleg elfogadják őket és fontos számukra, hogy jó eredményeket érjenek el, akkor sokan motivációt nyernek és nagyon szép eredményeket érnek el. Rengeteg pozitív példát láttam, meg természetesen időnként negatívat is, amikor a közeledésünk ellenére nem tudtuk a célt elérni. Ezért is tartom nagyon nagy eredménynek, hogy már van gimnáziumunk és óvodánk is, így még tudatosabban és hatékonyabban tudjuk végezni ezt a munkát.

 

Egy óvoda miben segíti az iskola működését?

Nagyon nagy segítséget nyújt, mert azt a munkát, amit elsőben elkezdünk – szociális hátrányok csökkentése, tehetséggondozás -, arra már óvodás korban is hangsúlyt tudunk tenni. A szakemberek mind egyetértenek abban, hogy az ebben az életszakaszban végzett fejlesztői tevékenység alapvetően meghatározza, hogy a későbbiekben mennyire tudnak majd jól tanulni a diákok.  Az óvodával eddig is szoros volt együttműködés, de most már a közös intézménykeretek is lehetővé teszik, hogy egységes szemléletben tudjuk nevelni a gyerekeket egészen az érettségiig.

Hajdúsámsonban sosem volt még gimnázium, hanem Debrecenbe kellett járniuk a diákoknak. Ez mennyi utazást jelentett?

Akár napi 2 órát is. Viszont még fontosabb ösztönző volt a számunkra, hogy sajnos sok diákunk abbahagyja a tanulmányait, elkallódik Debrecenben, míg itt jobban motiválva van, és szem előtt marad a szülők és tanárok számára is. Emlékszem, sokan akartak lebeszélni minket arról, hogy megalapítsuk a gimnáziumot a bürokratikus akadályok miatt. Volt is egy olyan időszak, amikor az új épület már a befejezéshez közeledett, viszont még úgy tűnt, hogy üresen fog állni, mert nem tudunk benne osztályt indítani. Idén viszont már 20 fővel tudtuk elindítani a kilencedik osztályt.

Ebben a tanévben, a kilencedik évfolyamon már két szakképző és egy gimnáziumi osztály indult, több mint 60 diákkal.

 

Miért inkább szakképzésben gondolkoztatok és nem egy általános gimnáziumban?

A célunk az volt, hogy akik Debrecenben valószínűleg kiestek volna a felsőbb osztályokból, azok számára is tudjunk helyben szakképzést nyújtani, motiválva őket arra, hogy ha elvégzik, akkor egy biztos megélhetést nyújtó szakmát kaphatnak. Itt ugyanis azok a kollégák foglalkoznak velük, akik korábban nyolc éven át tanították őket, ismerik a problémáikat és jobban oda tudnak figyelni rájuk. Ezt az eredményt már el is értük, mert tavaly a szakképzésben mindenki sikeres alapvizsgát tett.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

Milyen szakmákat tanítotok?

Egy gépészeti és egy szociális ágazattal indultunk. Előbbiben CNC esztergályosnak, szerkezetlakatosnak, hegesztőnek tanulhatnak majd tovább, utóbbiban pedig szociális ápolók képzését készítjük elő. Idén pedig bővülünk turizmus és vendéglátás ágazattal is. Ezek mind olyan szakmák, amikkel ebben a régióban a diákjaink el is tudnak majd helyezkedni.

 

A gimnázium új épülete egy neves építészeti szaklapban is komoly elismerést kapott, mi inspirált titeket az épület tervezésekor?

A szülők első kérése volt hozzánk, hogy legyen helyben is gimnázium, így már az átvételkor elkezdtük rá a forrásgyűjtést és tervezést. Külön szeretném kiemelni China Tibor tervező és Gunyecz István kivitelező, valamint kollégáik áldozatos munkáját. 2018 júniusában kezdődött el a munka, és 2020-ban került átadásra az első ütem három tanteremmel, informatikai és nyelvi laborral, természettudományos szaktanteremmel és tanműhellyel.

Az volt a célunk, hogy a korszerű, modern épület gazdagítsa és vonzóbbá tegye a várost, valamint hogy a helyi közösségi élet is profitálni tudjon belőle.

Ezért a tantermek mellett egy nagy aula is helyet kapott, ahol városi rendezvényekre kerülhet majd sor, mivel Hajdúsámsonban eddig nem volt tágasabb terem erre a célra.

 

Ezt a közcélt akkor az iskola saját forrásból támogatta meg?

Igen, az építkezés teljes összegét a fenntartó, a Hit Gyülekezete biztosította, ezzel szerettük volna a részünkről segíteni a város fejlődését.

Interjú Bujdosó Tiborral, a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Iskola igazgatójával

2013-ban hosszú kihagyás után tértél vissza az oktatási terepre, hogyan alakult számodra ez a szakmai kihívásokkal teli nyolc év?

Mikor idejöttem, olyan kollégákkal találkoztam – többen voltunk igazgatóhelyettesek-, akik mind nagyon felkészültek és elkötelezettek a munkájuk iránt. Rengeteget tanultam tőlük. Különféle programok, rendezvények szervezése során pedig sokat kellett beszélgetnem szülőkkel, tanárokkal, ami szintén nagyon sokat segített a fejlődésben. Emellett elvégeztem a közoktatás-vezetői képzést is. Amikor a gimnáziumot elindítottuk, az addigi igazgatónő Sándorné Sas Ildikó már nem tudta bevállalni, hogy az ehhez szükséges képzést elvégezze, így a fenntartó és az iskola részéről is megkerestek, hogy adjak be egy pályázatot az igazgatói feladatra.

Az volt a feltételem, hogy csak a kollégák döntő támogatása esetén vállalom el a felkérést. Nagyon megtisztelő volt a számomra, hogy 2016-ban egyértelmű bizalmat kaptam a részükről.

Az oktatás kimondottan olyan, nem könnyű terület, amiben hosszú távon csak erős küldetéstudattal lehet megmaradni. Mi inspirál újra és újra, hogy folytasd a munkát?

Én ezt közszolgálatnak tekintem, és mindig megerősít az, hogy amikor látom, hogy közösen, jó motívumokkal, jó célok érdekében fogunk össze, akkor Isten is segít abban, hogy ezek meg is valósuljanak. Ez a hit inspirál engem nap mint nap.

Aktuális híreink