A Húsvét igazságai

#vidamvasarnap
#unnep
Horváth Zsófi | 2016. 03. 29.
A húsvét a reménység ünnepe. Ha ennek az ünnepnek az igazságát meg tudjuk ragadni, akkor mindig a lényegre fogunk koncentrálni.

A Názáreti megfeszítésének, feltámadásának, a golgotai kereszten elvégzett megváltó munkájának igazságairól beszélt a Vidám Vasárnap legutóbbi adásában Németh Sándor. A Hit Gyülekezete vezető lelkésze leszögezte: a Bibliában nemcsak az embereknek, hanem az Úrnak is vannak ünnepei. Habár a határ gyakran elmosódik a kettő között, tudni kell, hogy óriási különbség van köztük. Az emberi ünnepeknél az emberek jelölik meg az események időpontjait. Isten azonban kijelölt olyan napokat, időket, amiket elválasztott a többi naptól, amiket a saját céljai és terveire rendelt el – ezek az úgynevezett Úr ünnepei. Ezeket maga Isten rendelte el és Mózes által közölte a törvényadáskor, amikor meghatározta azok menetrendjét.

Az Úr hét ünnepet határozott meg, ezek mindegyike 3500 éves múltra tekint vissza. 4 tavaszi és 3 őszi ünnepet különböztetünk meg. Sorrendben a tavasziak: a Páska ünnepe (Pészach), a Kovásztalan kenyerek ünnepe, az Első zsengék ünnepe végül a Hetek ünnepe (Pünkösd). Az ősziek sorban: a Kürtzengés ünnepe, az Engesztelés napja (Jóm Kippúr) és a Sátorok ünnepe. 

„Mindegyik ünnep központi helyén maga a Messiás áll.  Nagyon izgalmas kérdés, hogy ahogyan a tavaszi ünnepek előre jelezték, hogy a megváltás, a megfeszíttetés, a feltámadás és a Szent Szellem eljövetele az tavaszi napokra esik (és esett), akkor vajon az elragadtatás, Izraelnek a megváltása illetve az ezeréves Messiási korszak ősszel fog megtörténni, beköszönteni?” – fogalmazott a lelkész.

Ezek az ünnepek igazságok, mert Isten kijelentéséből származnak. Úgy kell az ezeket körülvevő kinyilatkoztatásokat fogadni, mint Isten beszédét. Isten, mint egy jó mérnök, részletesen megtervezte az üdvtervet, aminek az ünnepek szerves részét képezik. Pontosan az ünnepek tanulmányozásával kapcsolatban láthatjuk igazán, hogy Jézus Krisztus nem akart egy új vallást létrehozni – hiszen akkor új ünnepekről kellene beszélnünk. De Ő az Ószövetségi ünnepek betöltésére jött, ezzel is hangsúlyozva a folytonosságot.

„Húsvét minket reménységgel tölt el, még akkor is, ha a világban borzalmas dolgok történnek, mert tisztában vagyunk az igazsággal. És ha ezeknek az ünnepeknek az igazságát befogadjuk és megragadjuk, és kapunk erről világosságot, hogy a szövétnekünket meggyújtsa a Szent Szellem ezzel kapcsolatosan, akkor mindig a lényegre fogunk figyelni. Az ünnepek sora olyan, mint Ariadné fonala, ami végigvezet minket a közel 6000 éves történelmen.” – mondta Németh Sándor az ünnepek sorrendje kapcsán.

Ahogyan az egyiptomi fogságban a bárány vérért kellett az ajtók szemöldökfáira kennie a zsidóknak, hogy az ő elsőszülötteiket a pusztító ne illesse, úgy kell védelemként Jézus vérét magunkra venni, ami miatt nem fogunk elkárhozni, pokolba kerülni. Mert a vérontás már megtörtént.  Ez a vér garantálja a szabadulást a bűnökből és a védelmet az elkövetkező haragtól. Mert nem haragra vagyunk hivatva, hanem megigazulásra. És ez a húsvét első nagy igazsága; hogy a mi Pészachi Bárányunk, a Krisztus megáldoztatott értünk.

A teljes adást a Vidám Vasárnap honlapján nézhetik meg.

Horváth Zsófi | 2016. 03. 29.