Hasonlóan a Máté 24. fejezetéhez, Jézus a Máté 25-ben továbbra is az utolsó időkről tanít, aminek az első része a visszajövetelt közvetlenül megelőző időszakról szól. A tíz szűz példázatában a korabeli esküvők, a menyasszonyok és a vőlegények relációját használja fel példaként az utolsó idők egyházának, illetve a keresztények szellemi állapotának leírására. A 'példázat' szó az ógörög nyelvben egybevetést jelent, melyben a beszélő - ebben az esetben Jézus -, két különböző dolgot hoz összefüggésbe, a hasonlóságokat emeli ki, amikre érdemes odafigyelni. A hasonlóság ugyanakkor sohasem azonosságot jelent, ezért magukat a példázatokat sem szó szerint, hanem inkább a szellemi tartalmuk szerint kell értelmezni.

„Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé. Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond. Akik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat; Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben. Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának. Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe! Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat. A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó. Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.” - Máté 25:1:10

A példázat és a példázat magyarázata is négy szakaszra bontható:

• Első szakasz: lámpás megszerzése - újjászületés
• Második szakasz: olaj megszerzése – Szent Szellemmel való betöltekezés
• Harmadik szakasz: szunnyadás – test cselekedeteibe való visszacsúszás
• Negyedik szakasz: éjféli kiáltás – Jézus Krisztus visszajövetele

1. szakasz: újjászületés

Nem véletlen, hogy Jézus lámpáshoz hasonlítja a tíz szűz példázatában az újjászületést, mivel szellemi tartalmából adódóan több bibliai helyen is a világossággal áll párhuzamban. A Példabeszédek könyvében is Salamon ’szövétnekhez’ hasonlítja az újjászületett ember szellemét, amit Isten szelleme gyújt meg.

Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

Az újjászületett szellemnek 3 fontos funkciója van:

• Az emberi szellem és Isten szellemének az összekapcsolása: újjászületés előtt ugyanis lehetetlen volt, hogy Isten szelleme kapcsolatba kerüljön a halott állapotban lévő emberi szellemmel. De miután egylényegűvé válik a Szent Szellemmel egy ember szelleme, ez a kapcsolatfelvétel létrejön és a világosság behatol az emberbe.
• Az emberi szellem intuitív képessége felszabadul az Isten megismerésére: ebből is látszik, hogy ez nem egy tanult ismeret, mivel nem az emberi értelemhez kapcsolódik, hanem szellemi ismeret, és az ember szelleméhez kapcsolódik. Mivel csak Isten Szelleme ismeri Istennek a dolgait, ezért csak a Szent Szellem tudja intuitív módon kijelenteni ezeket az ismereteket az emberi szellem számára.
• Az emberi szellem vizsgálja a személyiségünk rejtett dolgait: ezt a köznyelvebn lelkiismeretnek nevezzük, ami által az ember képessé válik saját maga korrigálására.

Az újjászületés fontosságát globálisan elismeri a keresztény világ, ugyanúgy, ahogy a Jézus által elmondott példázatban is mind a tíz szűz Isten Szelleme által újjászületett hívő volt. A különbség csak a második szakaszban válik szemmel láthatóvá, ahol már a Szent Szellemhez való viszonyulás kerül előtérbe.

2. szakasz: a Szent Szellemmel való (folyamatos) betöltekezés

A Szent Szellemel való betöltekezés megkerülhetetlen lépés volt az Egyház megszületésében, vagyis kihagyhatatlan lépés minden később élő hívő ember életében is. Jézus Krisztus tudta, hogy a Szent Szellem nélkül a keresztények nem lesznek képesek annak a munkának az elvégzésére, amire küldte őket, ezért kellett Jeruzsálemben megvárniuk a Szent Szellem megérkezését.

„És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem: Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva.” - Apostolok Cselekedetei 1:4-5

3. szakasz: a szunnyadás időszaka

Ez az időszak a testi cselekedetekbe való visszacsúszás ideje, amikor a hívők a várakozásban elfáradnak és úgy gondolják később fog visszatérni Jézus az övéiért. Ez Krisztus első eljövetelére vonatkozik, ami titokban fog lezajlani, míg a második visszajövetele sokkal egyértelműbb és látványosabb lesz, amit minden ember azonnal észre fog venni.

Ebben a szellemileg is megterhelő időszakban a testi cselekedetekbe való visszacsúszásnak több lehetséges oka is van, ezek közül a leggyakoribbak:

• Zúgolódás
• Csalódás
• Keserűség

Zúgolódás: az egyik legplasztikusabb bibliai példa Izrael fiainak a zúgolódása, amikor szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az Ígéret földjét mennyi nehézség árán tudják csak birtokba venni.

A nehézségek, a próbák és a sokszor kilátástalannak tűnő helyzetek miatt kezdnek el az emberek ma is zúgolódni, sajnos nem csak egymással szemben, hanem a gyülekezetek pásztoraival szemben is, ami még nagyobb zavart tud okozni az egyházban, a világ részéről érkező külső támadásokról nem is beszélve, amik napról napra egyre erősebben támadják a
gyülekezeteket.

Ezért fontos minden hívő ember számára, hogy tudatosítsa magában azt a tényt, hogy Isten országába csak sok nehézség árán lehet bejutni, és ezeket a megpróbáltatásokat nem lehet senkinek sem megspórolnia az életben! Harcolni kell és kitartani a győzelemig!

Csalódás: a folyamatos támadások egyik legnagyobb veszélye, hogy elcsüggeszthetik a keresztény embereket, a csalódás elgyengíti a hívők szellemét és lelkét, hogy ne tudjanak harcképes állapotban maradni. 

Ezért kell újra és újra a Szent Szellem által erőt vennie a hívőnek a lelkük és a szellemük fölött. Isteni erő nélkül lehetetlen megállni ebben a világban. Az erővétel mellett a másik leghatásosabb fegyver a csalódással szemben az öröm, mert az Úr öröme a keresztények erőssége!

Keserűség: a zúgolódás és a csalódás után az emberi szív keserűvé válik, mint Ézsau esetében, aki már semmivel sem tudott megelégedni és semmiben sem talált örömöt az életben.

A ma élő keresztények körében az elégedetlenség és a keserűség legnagyobb forrása, hogy a nagy, személyes szellemi megtapasztalásokat várják és keresik, és amikor ezek évtizedek múltán sem teljesednek be, akkor csalódottak és kiábrándultak lesznek. Erről szól a 131. Zsoltár is, ahol a Szent Szellem pont erre a viselkedésre figyelmezteti a hívőket.

„Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem. Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!” - Zsoltárok 131 

Ha csak a fizikai szem vágyik nagy dolgokat látni az csupán érzékszervi behatás, ami csak az emberi lelket tudja megragadni, de ha az ember szelleme kitágul, hogy egyre nagyobb és nagyobb dolgokat tudjon befogadni, akkor az már természetfölötti behatás, ami valóságosan sorfordító erővel és hatalommal bír.

Az ’elválasztás’ lényege, hogy az ember megvizsgálja a szívének a motivációit, hogy miért is akarja igazából azt a bizonyos dolgot, pozíciót vagy személyt megszerezni. Az emberi lélek ugyanis ha csak a vágyak sodrásában él nem tud stabil maradni, mivel mindig többet és többet akar és újabb és újabb dolgokra vágyik, ezzel szemben az Istentől
az emberi szellembe helyezett vágyak nem hajszolják az embert.

Lót is a szem vágyait követve ment Szodomába és Gomorába, aminek az lett a következménye, hogy a családját már nem tudta megmenteni a szellemi zülléstől és az ő szelleme is megszomorodott a mindennapos küzdelmekben. Ezzel szemben Ábrahám a hit szemüvegén keresztül nézte az ígéreteket és a jövőjét, ezért nem került olyan helyzetbe,
ahol a szellemi állapota megfeneklett volna.

 4. szakasz: éjféli kiáltás

A harmadik és a negyedik szakasz tehát minden hívő számára valóságos veszélyzóna, mert a tíz szűz közül az okosak éppen úgy elszundítottak, mint a bolondok. A különbség a lámpásukban lévő olaj volt, vagyis az okos szűzekkel azokra a keresztényekre utal Jézus, akik meg tudták őrizni a Szent Szellem vezetését az életükben még a legnagyobb sötétségben is, és ha még volt is olyan időszak az életükben, amikor visszacsúsztak a test cselekedeteibe, a Szent Szellem által akkor is képesek voltak rövid időn belül megújulni és megerősödni a szellemükben.

A cél tehát, hogy minden ma élő keresztény ember meg tudjon maradni kenetben és akkor győztesek leszünk!

| 2023. 05. 22.