Bearanyozott küldetés

#profeciak
#konyvajanlo
Horváth Barnabás | 2019. 12. 29.
Interjú ifj. Balogh Ferenc zeneszerző-producerrel
Az elektronikus zene a komolyzenéből fejlődött ki, és hiszem, hogy Isten ezen a zenén keresztül is meg tud érinteni embereket – mondja ifj. Balogh Ferenc, a Hidden Kingdom frontembere. Küldetés című albumuk aranylemez lett.

Egy 2017-es interjúban, amit Bayer Friderika készített veled, azt mondtad, hogy meglepett a Küldetés című album sikere. Számítottál rá, hogy ez a siker még két év múlva is tartani fog?

– Nyilván az ember reménykedik ilyesmiben, de azért erre nem számítottam. Magyarországon elég nehéz műfaj az instrumentális zene, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet eljutni a közönséghez szöveges dalokkal. Természetesen azokat is nagyon szeretem. Nekem is vannak ilyen jellegű dalaim, a Küldetésen is található egy szöveges dal, de az alapvető koncepció az instrumentális zene volt. Nagyon örülök és hálás vagyok az elismerésért. Persze két év kellett hozzá, hogy a lemez bearanyozódjon, de ugyanúgy örülök neki. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Németh Sándornak, hogy teret adott ennek a projektnek. Köszönettel tartozom továbbá Dorozsmai Péternek (Tom-Tom records), Kauzál Mártonnak (Patmos Records), Márkus Józsefnek, Bárány Lászlónak, valamint Mándoki Lászlónak, akik az album útját egyengették.

Említetted, hogy az instrumentális műfajjal nehezebben lehet elérni az embereket. Miként lehet egy instrumentális albumba belekódolni egy üzenetet, mondandót szöveg hiányában? Milyen kihívás elé állít ez téged mint zeneszerzőt?

– Ez a legszebb része az egésznek. Egyrészt a dal címéből sok minden kiderül. Ha egy számnak az a címe, hogy Tejút, akkor nyugodtan lehet arra gondolni, amire a szerző is gondolhatott, hogy valamiféle űrutazásról lesz szó. Az én esetemben azért speciális a helyzet, mert a zenék egy jó része ezen a lemezen eleve filmekhez készült, a másik részük pedig ezeknek a továbbgondolása, amelyek kifejezetten az albumhoz készültek. Több zene is a Pannon Csillagda planetárium filmjeihez készült, ami alapvetően meghatározta az album koncepcióját. Ezt az egészet még megfejeli az a tény, hogy én újjászületett keresztényként írtam ezeket a zenéket, így belekódolom a zenémbe, hogy mindezt Isten dicsőségére csinálom. Akármilyen témát zenésítek meg, azzal a szívvel ülök neki, hogy tudom, mindezt Ő teremtette meg. Hiszem, hogy a Szent Szellem ezen a fajta zenén keresztül is meg tud érinteni embereket.

A Küldetés albumon fellelhető zenei monumentalitás talán sokak számára Hans Zimmert, John Williamst vagy Thomas Bergersent idézheti. Korábban talán inkább az Elgos frontembereként ismerhettek sokan, mi volt az oka a ,,komolyabb” zenei stílus felé fordulásnak?

– Bár nincs benne a köztudatban, de az elektronikus zene a komolyzenéből fejlődött ki, ennek története visszamegy az ’50-es, ’60-as évekig. Akkoriban „experimentális”, kísérleti zenének nevezték ezeket, és pont az volt a lényege, hogy az akkor még gyerekcipőben járó, szoba méretű szintetizátorokkal, oszcillátorokkal, szalagos magnókkal elkezdtek kísérletezni nyugat-európai zeneakadémiákon. Ennek már a ’60-as években nagy divatja volt, aztán a ’70-es években tört be a köztudatba, például Jean-Michele Jarre vagy Vangelis által. Ők is alapvetően klasszikus zenei képzettséggel rendelkeztek, ezt vegyítették a kor vívmányaival. Én alapvetően fordítva éltem meg a dolgokat, az elektronikus zenén keresztül jutottam el a klasszikus zenéhez, de így tekintve a dolgokra nem látok nagy váltást a korábbi projektek és a Hidden Kingdom között. Mielőtt én magam elkezdtem volna foglalkozni nagyzenekari művek írásával, nagyon sokat hallgattam klasszikus zenét, filmzenéket a gospel és elektronikus zene mellett.

Foglalkozásod szerint grafikus is vagy. A képi kreativitás segít-e a zene megírásában, hatnak-e ezek a dolgok egymásra?

– Nagyon hatnak. Amikor még az Elgosszal koncerteztünk, akkor az első rendezvények háttérvetítéseit is én csináltam, aztán ezt a feladatot Sárosi Róbert barátom átvette tőlem, mert rengeteg időt vitt el a megtervezés. Természetesen, amikor az ember megír egy zenét, akkor a hangok mellé képsorok is társulnak. A koncertjeinken a vizuális hátterek, hatások valamilyen módon leképezik a zenéimet.

A zenéidben szinte kivétel nélkül megtalálhatók epikus, monumentális motívumok. Erre kifejezetten ráerősít a legutóbbi albumborító is, sok számnak van egyfajta futurisztikus hangulata. Mi az, ami ennyire megragad téged a jövővel kapcsolatban?

– Mostanában ami a leginkább érdekel és rácsodálkozom, az a Jelenések könyvének a végén található kép, amikor Isten színe előtt eltűnik a Föld és az ég, és lesz új ég és új Föld, gyakorlatilag egy új Univerzum. Amikor végiggondolom, hogy ez miként fog megvalósulni, végbemenni, akkor azonnal zenék szólalnak meg bennem. Amikor ezeket megírom, akkor is folyamatosan Isten teremtői mivolta körvonalazódik előttem. Rengeteg olyan esemény előtt állunk, például az ezeréves birodalom, melyek újabb zenéket fogalmaznak meg bennem. Jelenleg is dolgozom egy újabb Hidden Kingdom albumon, ami talán még ebben az évben meg fog születni. Annyit spoilerezek, hogy szimfonikus zenekarral fogjuk felvenni a lemezt, és ezt egészítem ki majd szintetizátorokkal – két dalt már rögzítettünk is. Előreláthatólag az album Isten teremtő erejéről fog szólni, az ezeréves királyságról, azokról a jövőben bekövetkező dolgokról, melyek egy művész számára is óriási inspirációt tudnak jelenteni.

Ha már jövőről beszélünk, akkor hadd mondjam még el, hogy szeretnénk egy lemezbemutató koncertet a Küldetésnek, ahol természetesen játszanánk korábbi számokat is, például az Ez élet sötétsége albumról. A helyszínnel és az időponttal kapcsolatos részletek még egyeztetés alatt vannak, de nagyon szeretnénk még idén összehozni egy önálló Hidden Kingdom koncertet. 

Horváth Barnabás | 2019. 12. 29.