Ahogy egyre inkább elhúzódik a háború a szomszédban, Magyarországon is egyre nyomottabb lesz a hangulat, mert az emberek érzik, hogy ezek a napok nem az ő érdekeiket szolgálják, és hogy a saját maguknak festett szép jövő nem tud beteljesedni, mert nem ideálisak a körülmények, nincs az emberek kezében az irányítás. Ha az ember csak önmagának fest szép jövőt, de nem köt szövetséget Istennel, amiben meg is áll hűségesen, akkor ezek a “festmények” eltűnnek és a csalódás marad csak a helyükön. Ettől Isten meg akarja kímélni a keresztényeket, hogy ne váljanak fusztrált emberekké. Az ilyen nehéz időszakokban erősen meg kell fognia a keresztényeknek az üdvösség szarvát, hogy el ne sodortassanak a hitből.
Ismerd fel a hitetést és vigyázz vele!
"És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek." Máté 24:4-5
A hitetés korában élünk jelenleg, ezért szükségünk van a Szent Szellem vezetésére, hogy ne legyünk becsaphatóak. A Szent Szellemmel való együttműködés során létrejön bennünk az a képesség, ami egyfajta belső radarként jelzi, hogy mi az igazság és mi a hitetés. Ezáltal tudjuk megérteni hogy miképp tudunk együttműködni az igazsággal. A Máté 24:4-ben található "hitetés" szó azt jelenti, hogy az ember ide-oda kódorog nézetek, vélemények között, egy instabil állapotot jelent ez. A “meglássátok” görög kifejezést viszont "felismerésre", és "vigyázásra" is fordítható, olyan felismerés ez, amiben van szellemi látás is. Az ilyen ember átlátja a csalásokat, manipulációkat és így védekezni tud ellenük, hogy ne legyen az áldozatukká. Így tudja megtartani a Jézus Krisztussal való kapcsolatot és az Istennel való közösséget egy keresztény.
Be kell kapcsolnunk azokat a szellemi képességeket, melyeknek a működése megőriz minket a hazugságoktól.
Pál apostol a 2. Korinthus 11. fejezetében kifejezte, hogy aggódik a keresztényekért, hogy a Krisztussal való kapcsolattól elszakítják őket a "hamis krisztusok", hamis evangéliumok, más szellemek. Ez számunkra is figyelmeztetés, amikor a félrevezetés már szinte ipari szinten zajlik. A geopolitikai helyzet már nem ugyanolyan, mint a hetvenes években, a világ minden nap változik. Ezeket a változásokat a hitünknek is követni kell, így tud az ember talpon maradni, így tudja megőrizni a Mennyel a valóságos kapcsolatát, és így tud eligazodni abban, hogy mi zajlik körülötte.
Óriási zavar van ma az emberek fejében, ezért kaotikus a keresztény világ, mert gyermekcipőben járnak azzal kapcsolatban, hogy az igazságot miképp lehet megkülönböztetni a hazugságtól. Súlyos következményei lehetnek a személyes életünkre, és az Istennel való kapcsolatunkra, ha nem tanuljuk meg átlátni ezket az összefüggéseket, szélsőséges esetben pedig még rombolni is tudnak azok a keresztények, akik rendelkeznek igeismerettel, de hagyják, hogy a keserűség felnövekedjen a szívükben.
A “hitetés” tehát azt jelenti, hogy egyik helyről a másikra kódorog az ember, világnézet, vélemény szempontjából, vagy közösséghez való tartozás szempontjából nincs egy állandó, stabil pont az illető életében, hanem állandóan ide-oda csapódik, bizonytalan, instabil, megvezethető, összezavarható. A hitetés sokszor nyugtalanság érzésben mutatkozik meg, az ilyen emberek sehol sem tudnak megnyugodni. Nagyon sok kóborló ember van napjainkban, akik nem találják a helyüket.
A legnagyobb és legveszélyesebb csalás az emberek szívében van.
Erre jó példa az Egyiptomból való kivonulás utáni eseménysor, amikor a Szent Szellem azt mondta Izrael fiainak, hogy mindig tévelyegtek a szívükben. Azért reagáltak mindig rosszul a különböző szituációkban, mert a szívükben probléma volt, nem tudtak megnyugodni Isten jelenlétében. Napjainkban sincs ez másképp, sok kereszténynek van hasonló problémája. Ha nem feszíti meg az óemberét egy keresztény, akkor Istennel kapcsolatosan is elkezd a szíve vándorolni. A fejlődéshez elengedhetetlenül fontos, hogy az Istentől kijelentett céloknak megfelelően egyenesen haladjon az ember, és ne legyen tele a sorsa vargabetűkkel. Abból ismerhető fel, hogy az ember nincs a helyén, hogy nem él meg örömöt, hanem szomorúságot, nyomást, depressziót tapasztal a bensejében. Ezek az érzések végső soron el tudják idegeníteni az ember szívét az Isten jelenlététől. Időről időre meg kell vizsgálnunk, hogy az óemberünk meg van -e feszítve, helyén van -e a szívünk, a prioritások rendezve vannak -e - minderre van képessége a keresztény embereknek.
Isten nem diktátor, nem fog senkit sem kényszeríteni, hogy őt kövesse, mert szabad akaratot adott minden embernek. Ezért veszélyes az, ha egy hívő ember passzívan hagyja a szabad akaratát és nem hoz újra és újra döntést Isten mellett akkor, amikor érzi, hogy kezd eltávozni, elidegenedni az Úrtól (utóbbi még nem jelent elszakadást de intő jelül szolgál). Kifejezheti egy hívő az Úr felé való elkötelezősését azzal, ha olyan szokásokat épít be az életébe, ami a vele való közösséget napi szinten ápolja, ilyen például a rendszeres ima, Isten igéjének az olvasása. Mikor ezek szokássá válnak egy ember életében olyan függőség alakul ki a szívben Isten felé, hogy rosszul érzi magát a hívő, ha kimarad egy nap, ha nem tud közösségbe kerülni az Úrral. Ezekkel az emberekkel a hitetők nem tudnak mit kezdeni.
Miről lehet felismerni a hitetőket, szélhámosokat?
A Biblia beszél hitetőkről, akiknek nagy tehetségük van arra, hogy az embertársaikat eltérítsék az egyébként megfelelő irányba haladó életútjukról. Ilyen emberek lehetnek démonizáltak is, mint például Barjézus, de vannak olyanok is, akik természetes képességeik révén teszik ezt. Sokszor emiatt van az, hogy egy ember megtér, de olyan társaságba keveredik, amik visszatéríti a világba.
Vannak olyan hitető emberek, akik nagyon is érzik, hogy kik azok, kik kibillenthetőek, és ezeket keresik. Ezért fontos, hogy képesek legyenek a keresztények felismerni a másik ember indíttatását, hogy az építő vagy inkább romboló.
Egy alapigazság a kapcsolattartásban, hogy a rossz társaságok megrontják a jó erkölcsöt.
Amikor valaki azt mondja, hogy „én már nem tudom, mi az igazság” az már annak a jele, hogy össze van zavarodva - az ördög célja, hogy ilyen zavart hozzon létre az ember fejében. Ha korábban tudta az ember az igazságot, de idővel kizökkent a bizonyosságból, akkor meg kell keresni azt, hogy mi zavarta össze. Tisztában kell lenni azzal, milyen erők befolyásolják az embert, amikor ilyen változás áll be a gondolkodásba.
A hitetés mindig is jelen volt, először vallási formában, de utána szekuláris formában is. Nagyon sok ideológiának a csaláshoz, a hitetéshez van köze. Tehát nem csak a személyes kapcsolatokban létező hitetésben kell gondolkodni, a hitetés, a csalás rendszerszintű. Ez benne van a gazdasági, politikai, hatalmi, kereskedelmi, vallási, kulturális rendszerben.
Ha ilyen szinten jelen van ez a társadalom minden szegmensében, akkor viszont nem érdemes csodálkozni, hogy személyes életünket is érinti.
Kell hogy legyen szabadságod arra, hogy meg tud különböztetni, illetve ki is tudd mondani valamiről, hogy az hazugság. Amikor az ember tudja, hogy hazugságot kényszerítnek rá, és nem tudja kimondani, mert meg van félemlítve, akkor az elváltozásokat hoz létre a lelkében. Az ember igazságra van teremtve. Az igazság kimondása tesz minket egészségessé.
A korunk hitetései
Most egy olyan világban élünk, hogy újra jön egyfajta kényszerítés a hazugság elfogadására. Például ma vezető pozícióban lévő politikusok kiemelték, hogy Amerika egyik külpolitikájának lényeges része az LMBTQ programok képviselete. Tehát a világrend domináns hatalmának ez az egyik legfontosabb lépése, hogy rákényszerítse az LMBTQ jogok képviseletét más országokra is. A hosszú évek alatt az emberek megszokták, hogy Amerika egy "keresztény hatalom" és más nem is lehet. Ugyanakkor, ha mondják, hogy az LMBTQ jogok képviselete alapvető része a politikájuknak. A kettő egymás mellett nem fér meg, ha ezt mégis megpróbálják összemosni, akkor keresztényként fel kell ismernünk és ki kell jelentenünk, hogy keresztényellenes, antijudaista politikát képviselnek, ennek tagadása pedig becsapás.
A bűn megváltoztatja az ember természetét. Akik belemennek bűnökbe, a testükön is látszik, hogy miket követtek el. Nincs olyan tett, ami ne hatna az ember lelki, vagy akár a fizikai állapotára is. Különösen szélsőséges szexuális magatartás a külsőben is létrehoz változást, például egy prostituált nőt hamar fel lehet ismerni a többi nő között. Nem elítélni kell őket, mert a bűnös emberek sokszor megelőzik a szenteket az Isten országába. Viszont az embert igenis megváltoztatja az, amit csinál.
Pál apostol a Róma 1-ben azt írja, hogy senki nem születik homoszexuálisnak, hanem felcserélték a természet szerinti indentitásukat, a nemi identitásukat, amit Istentől kaptak, valami másra. Az ember létre tud hozni természetellenes nemi identitást. Korunk egyik másik nagy hitetése az étkezési szokásokat érinti, ahogy Pál fogalmaz, "sürgetik az eledelektől való tartózkodást". Az ószövetségben senki nem lehetett vegetáriánus, mert Húsvétkor el kellett fogyasztaniuk a bárányt, ami Krisztus engesztelő áldozatának jelképe volt. Ez is csaló szellemek tanítása, hogy ne együnk húst, mert az bármilyen módon árthat az embernek.
A keresztényeket érő támadások és azok kivédése
A János 16:13-14 alapján a legjobb módja annak, hogy a hitetéssel szemben védelmet szerezzünk, az az, ha a Szent Szellemmel betöltekezünk és jó kapcsolatot ápolunk vele. Az Igazság Szellemének ismérvei, hogy folyamatosan az igazságra, Isten igéjére vezeti az embert, arra ösztönzi, hogy egyre szorosabb kapcsolatot akarjon kialakítani az Igével és Istennel. Vigyázni kell azonban azzal, hogy a Sátán is ismeri a Bibliát, Jézust is az Ige hamis kimagyarázásával próbálta becsapni a megkísértéskor. Az ördögnek megvannak a módszerei arra, hogy hogyan csapja be a keresztényeket, az egyik ilyen módszer, hogy az Igével támad sértett keresztényeken keresztül. Ez úgy működik, mint ahogy Jézust is megkísértette az Igével a 40 napos böjt után, így akarta a maga oldalára állítani. Így lehet Isten Igéjét hazugságra, rombolásra használni, ha rossz a motívum. A próféciák alapján arra lehet következtetni, hogy az antikrisztus is egy olyan karizmatikus keresztény hátterű, kiváló ember lesz, aki nem fog ellenállni a hazugságnak, amit a Sátán az Igén keresztül mondani fog neki, Jézussal ellentétben ő el is fogja fogadni az ördög ajánlatát és behódol neki, ő pedig fel fogja emelni ezért cserébe.
A legnagyobb csalók Biblia ismerő emberekből válhatnak ki, ha felhasználják arra a tudásukat, hogy tudatlan, naiv keresztényeket félrevezessenek. Sokan azt gondolják, hogy aki ismeri a Bibliát és tudja is idézni, az biztos, hogy igazat szól. De a hazugság és csalás, nem csak állítás, hanem szellem is. A csalás, a tévelygés, félrevezetés szelleme be tud menni azokba az emberekbe, akik ismerik ugyan a Bibliát, de testi módon élnek, és a saját bűneik fedezésére használják az Igét védekezésre. Ez a magatartás okozza a káoszt a kereszténységben. Fel kell tudni ismerni, hogy az a személy, aki így beszél, az sértettségből szól -e, hogy a maga igazát bizonygassa.
Az igazság megismerésének az egyik legnagyobb akadálya az önigazság az érvényesítése.
A Róma 10-ben Pál apostol arról ír, hogy a korabeli zsidóságban sok a buzgóság, de ez inkább bigottság, mint Isten valóságos megismerésén alapuló hit és cselekedet. A saját igazságukat akarták érvényesíteni a buzgóság által - az ilyen tendenciákat szükséges felismernie a keresztényeknek a saját életükben, viselkedésükben is. Ilyen típusú csapdahelyzetbe akkor szokott belekerülni az ember, ha sértetté válik és nem bocsát meg. Mindenkit ér sérelem, de az Ige arra tanít, hogy ilyenkor meg kell bocsátani, ez pedig nem más, mint, hogy kiengedi az ember a gőzt a lelkéből és a szelleméből. Ha tele van egy keresztény ember szíve nehezteléssel emberek, vagy közösségek felé, akkor előbb-utóbb az igeismerete révén elkezdi keresni és megideologizálni a hibákat. Ez azonban nem vezet jóra.
Ha az igazság szellemét elutasítja valaki, a becsapás szelleme lép a helyére. Ma a csalás így kezdődik: szabadság, jólét, emberi jogok. Ezekben lehet hinni, ha nem kényszerítő erővel hatnak ránk, de egyre inkább azt látjuk, hogy ezek sem az eredeti elgondolás szerint léteznek.
Miért van ennyi megpróbáltatás?
A pusztai vándorlás sok tanulságot tartalmaz arról, hogy bár Izarel fiai láttak hatalmas csodákat, egyik pillanatról a másikra véget ért a 430 éves rabságnak és boldogok voltak ezek miatt ideig-óráig, de idővel az örömük mégis keserűségbe fordult, rövidesen mégis elkezdtek morogni, hibákat keresni a pusztában, és Mózest állították be bűnbaknak. Ma is látható ez a tendencia: sok esetben a laza, ernyedt állapotban levő keresztények kezdenek el problémákat generálni. A zsidók reakciójára válaszul az Úr elővett egy másik eszközt, a megpróbáltatást, és sanyargatást. Isten szereti a népét, szeretné, ha nem csak a földi eseményekkel, problémákkal lennénk elfoglalva. A megpróbáltatások épp ezért áldásokká is lehetnek, mert arra vezetnek, hogy még jobban függjünk az Igétől, mint előtte.
Ahogy akkor ez volt a zsidósággal szemben Isten módszere, úgy most is így jár el, ha hasonló élethelyzet áll elő. Jönnek a világra nagy megpróbáltatások - melyek még nem a nagy nyomorúság részét képzik - ezekkel pedig az az Úr célja, hogy az emberek félretegyék a gőgöt, a felfuvalkodottságot, az úgynevezett értékeikre való büszkeséget, annak reményében, hogy egyre több ember Isten felé fordul. Isten ezidő alatt is megtartja a hívőket, akkor, amikor eljön a világra a megpróbáltatás.
Bízzunk, mert Isten akkor is tudja, hogy mit cselekszik, amikor mi nem látjuk, vagy értjük a tervét. Az a cél, hogy el tudjunk jutni egy még magasabb szintre, hogy különbéget tudjunk tenni a jó és a rossz között, hazugság és igazság között, és a legravaszabb csalárdságokkal szemben is.