Missziós út Burkina Fasóban

#misszio
#BurkinaFaso
Petrőcz Jordán | 2016. 06. 11.
Ez év májusában a nyugat-afrikai Burkina Fasóba utazott el Flaisz Endre, két kísérőjével Petrőcz Jordánnal és Lévay Balázzsal. Ez Afrikán belül egy szegény ország, csekély infrastruktúrával. Ghánától és Elefántcsontparttól északra fekszik és a Szaharától délre. Az ország északi részei sivatagosak, az a tuaregek birodalma. Az egész országban jellemző a meleg időjárás. Két évszak van: a száraz és az esős, de mindkettő egyaránt meleg.

A Hit Gyülekezete évek óta kap meghívásokat a világ különböző országaiból arra,hogy valamelyik lelkésze menjen ki hozzájuk néhány napra tanítani, evangélizálni. Ezen meghívásoknak a gyülekezet több alkalommal  eleget tett már. Flaisz Endre, a gyülekezet lelkésze évek óta végzi ezt a szolgálatot Afrika számos országában.

Ez év májusában a nyugat-afrikai Burkina Fasóba utazott el Flaisz Endre, két kísérőjével Petrőcz Jordánnal és Lévay Balázzsal. Ez Afrikán belül egy szegény ország, csekély infrastruktúrával. Ghánától és Elefántcsontparttól északra fekszik és a Szaharától délre. Az ország északi részei sivatagosak, az a tuaregek birodalma. Az egész országban jellemző a meleg időjárás. Két évszak van: a száraz és az esős, de mindkettő egyaránt meleg.

Mi most májusban pont a száraz évszak legmelegebb időszakában érkeztünk, így gyakori volt az 50 fok feletti hőmérséklet, sőt egyszer 61 fokot mutatott a hőmérőnk a napon. Ez aznap délelőtt volt, amikor Flaisz Endre szabadtéren prédikált. Az utunk egyik felében ugyanis egy evangélizációs kampányhoz csatlakoztunk, amelyet a fővárostól keletre lévő kisvárosban, Zorghóban rendezett a helyi Isten Gyülekezete (Assamblées de Dieu) és a Burkina fasói Hit Gyülekezete. A rendezvény céljára kibéreltek egy nagy bekerített mezőt, amelyhez tartozik egy lelátó, és amely a Zorgho Stadion nevet viseli. Ide felépítettek egy színpadot és kiraktak hozzá hangszórókat. A minden érdeklődő számára nyitott esti istentiszteletekre körülbelül 2000 ember gyűlt össze alkalmanként, ahol volt dicséret, majd prédikáció, de gyakran a prédikáció is zenei aláfestéssel zajlott. Gyógyulásért és démonoktól való szabadulásért való imára is sor került. Ezek során többen meggyógyultak és sokan megszabadultak démonoktól, miközben a mezőn földre estek.

A Hit Gyülekezete évek óta kap meghívásokat a világ különböző országaiból arra,hogy valamelyik lelkésze menjen ki hozzájuk néhány napra tanítani, evangélizálni. Ezen meghívásoknak a gyülekezet több alkalommal  eleget tett már. Flaisz Endre, a gyülekezet lelkésze évek óta végzi ezt a szolgálatot Afrika számos országában.

Ez év májusában a nyugat-afrikai Burkina Fasóba utazott el Flaisz Endre, két kísérőjével Petrőcz Jordánnal és Lévay Balázzsal. Ez Afrikán belül egy szegény ország, csekély infrastruktúrával. Ghánától és Elefántcsontparttól északra fekszik és a Szaharától délre. Az ország északi részei sivatagosak, az a tuaregek birodalma. Az egész országban jellemző a meleg időjárás. Két évszak van: a száraz és az esős, de mindkettő egyaránt meleg.

Mi most májusban pont a száraz évszak legmelegebb időszakában érkeztünk, így gyakori volt az 50 fok feletti hőmérséklet, sőt egyszer 61 fokot mutatott a hőmérőnk a napon. Ez aznap délelőtt volt, amikor Flaisz Endre szabadtéren prédikált. Az utunk egyik felében ugyanis egy evangélizációs kampányhoz csatlakoztunk, amelyet a fővárostól keletre lévő kisvárosban, Zorghóban rendezett a helyi Isten Gyülekezete (Assamblées de Dieu) és a Burkina fasói Hit Gyülekezete. A rendezvény céljára kibéreltek egy nagy bekerített mezőt, amelyhez tartozik egy lelátó, és amely a Zorgho Stadion nevet viseli. Ide felépítettek egy színpadot és kiraktak hozzá hangszórókat. A minden érdeklődő számára nyitott esti istentiszteletekre körülbelül 2000 ember gyűlt össze alkalmanként, ahol volt dicséret, majd prédikáció, de gyakran a prédikáció is zenei aláfestéssel zajlott. Gyógyulásért és démonoktól való szabadulásért való imára is sor került. Ezek során többen meggyógyultak és sokan megszabadultak démonoktól, miközben a mezőn földre estek.

Délelőttönként szűkebb körnek tartottak helyi pásztorok prédikációkat, amelyeken Flaisz Endre is tanított. Az ottléte során a lelkész az okkultizmusról, az utolsó időkről, a valódi elkötelezettségről és Isten elhívásáról beszélt számos ige alapján. A prédikációkat franciául mondta el, amely nyelv a francia gyarmati múlt miatt hivatalos nyelv, azonban mindig volt a helyi nyelvre való tolmácsolás is. A burkinai keresztények nagy érdeklődéssel hallgatták ezeket a mély tanításokat. Az Isten Gyülekezetének egyik pásztora, François-Xavier Compaoré, aki egyben az evangelizáció egyik főszervezője volt, külön megköszönte Flaisz Endrének, hogy ilyen mély üzeneteket mondott el és nem csupán valami egyszerű beszédet, mint sok külföldi vendégtanító, aki úgy gondolja, hogy az afrikaiak csak azt értik meg. Meg is hívta a saját gyülekezetébe, amely a fővárosban van, hogy ott is tanítson az okkultizmusról, így végül oda is elmentünk utunk során.

Zorghóban, mint ahogy számos más kisvárosban és faluban, a családok nagy része szalmatetős, kör alakú épületekben lakik, amelyeket olyan téglákból építenek fel, amit földből kiásott agyagból maguk készítenek el. Rengetegen tartanak szamarat, mint teherhordó állatot, valamint mindenhol kecskék, bárányok és malacok bóklásznak. Azt, hogy melyik állat kié csak a helyiek tudhatják. Ezenfelül él az országban oroszlán, zsiráf, elefánt, krokodil, gazella, majom – de ezek természetesen nem háznál tartják.

Amely településen van iskola, ott több helyen a szabad ég alatt alakítanak ki „osztálytermeket”, ahol a földbe állított betonlapok szolgálnak táblaként. Több településen francia és amerikai szervezetek fúrtak kutakat, amelyeket a helyiek használnak, bár ez a víz nem elég tiszta, európaiaknak nem is ajánlott. Mi az ottlétünk alatt csak palackozott vizet ihattunk. Enni is csak nagyon óvatosan tudtunk, hiszen a helyi ételek ízesítése teljesen más, nem beszélve az európai immunrendszernek idegen higiéniai körülményekről. Ezenkívül az utazás előtt már fel kellett készülni a Burkina Fasóban előforduló trópusi betegségekkel szemben. Oltással kell védekezni a sárgaláz, tífusz, hepatitis A, veszettség, agyhártyagyulladás ellen, a malária ellen pedig gyógyszerrel.

Az országban jelenleg nem teljesen biztonságos az utazás, főleg nem nyugati turistáknak. Január közepén külföldi muszlim terroristák hajtottak végre egy merényletet a fővárosban, amely kifejezetten fehérbőrűek ellen irányult, ennek következtében alig jönnek nyugati vendégek az országba. Így elég nagy feltűnést keltettünk az utcán. Ami nem teljesen volt veszélytelen, ugyanis az országban vannak rabló csoportok, akik kifejezetten kiszemelik a fehér utazókat az értékeik miatt vagy azért, hogy elrablásuk után váltságdíjat követeljenek. Hála Istennek azonban ilyennel nem találkoztunk, inkább csak azzal, hogy számtalan gyalogló árus próbálta pont nekünk eladni a portékáit, gondolva, hogy minekünk mindenre van pénzünk.

Az autós útjaink során tehát figyelembe kellett venni a biztonsági szempontokat és nem is mehettünk bárhova. A francia külügyminisztérium Burkina Fasóról is készített egy térképes leírást a honlapján, amelyben kijelentették, hogy nem ajánlott az ország északi karimájába való beutazás. Ez a korábban is veszélyeztetett mali határt és más, ritkásan lakott, vadállatokban gazdag természetvédelmi területeket jelenti.  

Az ország többsége muszlim, azonban a kereszténység is nagyszámban jelen van, mindenféle irányzattal. Konfliktust egyelőre a helybeliek nem teremtenek, viszont külföldi muszlim csoportok próbáltak radikalizálni ide küldött imámokon keresztül, valamint a januári terrortámadást is külföldi muszlimok hajtották végre. Tehát a jövőbeli béke egyáltalán nem biztos az országban.

A helyi muszlimok többségében, mint ahogy minden burkinai ember általában, kedvesek és békések. A fővároson belül például nem különülnek el élesen a különböző vallásúak. Valamennyire azonban meg lehet állapítani külsőre, hogy egy illető muszlim-e, akkor is, ha nem jellegzetes kaftánt vagy sapkát visel. Burkina Fasóban ugyanis egy időben a muszlim családok megjelölték a kisgyerekeik arcát egy jellegzetes késvágással, amely utána egész életében megmaradt az illetőn. Azonban itt az is megeshet, hogy egy muszlim megtér kereszténynek, ezért láttunk olyan személyt is keresztény összejövetelen, akin a vágás jelezte, hogy korábban muszlim volt. Az ottani Hit Gyülekezete vezetője, Aaron Noba elmondta, hogy az ő gyülekezetében ők a legelkötelezettebb hívők. Azt is megtudtuk, hogy ilyen arcvágást nem csak a muszlimok alkalmaznak, hanem különböző régiók lakosai is, hogy ezzel jelöljék, ki honnan származik. Így mindenhol más vágás volt a jellemző és mi is találkoztunk különböző emberekkel, különböző vágásokkal. Azonban manapság a burkinai kisgyerekeket már általában nem vagdossák meg se származásuk, se muszlim hátterük jelölése érdekében sem.

Az emberek többsége minket se illetett semmilyen stigmával, előítélettel fehér bőrünk miatt, legfeljebb különleges látványt nyújtottunk, de amúgy kedvesen fogadtak minket mindenhol. A külső természeti és politikai tényezők azok, amelyek zordul bánnak itt az idelátogatókkal és a helyiekkel is.

A legfőbb célunkat, hogy a különböző keresztény rendezvényekre ellátogassunk azonban nem akadályozta meg hála Istennek semmi. Flaisz Endrét több keresztény rendezvényre is meghívták előadni, így a Hit Gyülekezete küldöttsége több közösségben is járt. Voltunk az Isten Gyülekezete különböző intézményeiben, amely közösség tagsága Burkina Fasóban megközelíti az egymillió főt. És természetesen meglátogattuk a helyi Hit Gyülekezetét, amelynek pásztora, Aaron pásztor hívott meg bennünket az országba. Aaron a kilencvenes évek végén 3 évet élt Magyarországon, ahol járt a Hit Gyülekezetébe. Ezt követően korábbi szándékain változtatva végül visszatért hazájába és megalapította az a Burkina fasói Hit Gyülekezetét, franciául az Église de la Foi-t. Aaron Noba most már hosszú évek óta vezeti Ouagadougouban a gyülekezetet és folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi, mondhatni „anyagyülekezettel”. Nagyrészt a magyar hívők adományából sikerült felépíteniük a fővárosban a düledező agyagépületük helyett egy stabilabb és nagyobb gyülekezeti házat, és szintén a magyar adományokból terveznek hozzáépíteni egy irodát.

Az afrikai keresztények nagy örömmel fogadtak bennünket, nagy örömöt jelentett számunkra, hogy ugyanúgy bibliai alapon gondolkozunk mindannyian, hogy valóban ugyanolyan erő van ott is Jézus nevében és ugyanúgy munkálkodik a Szent Szellem. Azaz bármennyi ezer kilométer választ el bennünket, ugyanaz az Isten munkálkodik köztük és köztünk is.

Petrőcz Jordán | 2016. 06. 11.